A belga kormány 420 millió eurót tervez visszaszerezni a járvány idején jogtalanul felvett támogatásokból · Több ezren tüntettek hétvégén Baszkföldön · Visszakérnék befizetett adójukat a britek · Egyre agresszívabbak a Melillánál Spanyolországba érkező illegális bevándorlók.
Alexander de Croo, Belgium miniszterelnöke csütörtökön bejelentette, hogy a belga kormány három év alatt felkutatja és visszaszerzi azt a 420 millió eurót, amelyet egyes kedvezményezettek a gyanú szerint jogtalanul, rosszhiszeműen igényeltek és vettek fel a koronavírus-járvány ideje alatt. A visszaélések felderítésével a De Croo-kormány ötven pénzügyi ellenőrt bízott meg, közülük 45 szakértő teljes munkaidős alkalmazottként, öten pedig független nyomozóként dolgoznak majd.
Előzetes becslések szerint a pénzügyi ellenőrök három év alatt jutnak az elsikkasztott összegek nyomára, jövőre 110 millió eurót, 2023-ban és 2024-ben pedig 140, illetve 170 millió eurót fognak az állam kasszájába visszairányítani. A belga kormány csak idén kétmilliárd euróval támogatta azokat a gazdasági szereplőket, amelyek a bevételük kiesésével kellett, hogy szembenézzenek.
Forrás: RTBF
A tömeg követelte, hogy a kormány változtassa meg börtönpolitikáját és végleg helyezze át az ETA baszk terrorszervezet összes elítélt tagjait hazájuk valamely büntetés-végrehajtási intézményébe. A baszk pártok, illetve a kormányzó szélsőbaloldali Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) vezetői hívták össze a megmozdulást abból az alkalomból, hogy emlékeztessenek: az ETA nevéhez tíz éve nem fűződik semmilyen fegyveres cselekmény. Az eseményen szolidaritásból részt vettek a katalánok is, a felvonulók között volt a júniusban kegyelmet kapott Oriol Junqueras, a katalán republikánusok egykori elnöke is, aki részt vett Katalónia 2017-es függetlenségének egyoldalú kikiáltásában. A baszk pártvezetők a megemlékezés mellett sürgetni próbálják Pedro Sánchez miniszterelnököt az átcsoportosítással kapcsolatban, melyre pártja kötelezettséget vállalt. Baszkföld börtöneiben már 71 ETA-fogoly tölti büntetését, idén nyáron Andalúzia területét ürítették ki, ott már egyetlen börtönben sem ül ETA-terrorista. Közben történelmi mélyponton áll a függetlenség támogatása az észak-spanyolországi régióban. A legfrissebb statisztikai adatok szerint mindössze a lakosság 22 százaléka törekedne a Spanyolországtól való elszakadásra, míg 38 százalék egyenesen elutasítja a szeparatista ügyet.
Forrás: El Diario Vasco
Forrás: ABC
Forrás: El Pais
London polgármestere, Sadiq Khan múlt héten jelentette be, hogy El nem mesélt történetek címmel és egymillió angol font indulótőkével közösségi alapot hoz létre, amelynek célja, hogy olyan projekteket finanszírozzon, amelyekkel a londoni közösségek láthatóbbá teszik a város sokszínűségét a köztereken és középületekben.
Támogatásra az egymilliós alapból bármilyen közösség pályázhat – legfeljebb 25 ezer angol fontig –, az egyetlen feltétel, hogy a pályaművek a brit főváros utcáinak és az ott élő társadalomnak a sokszínűségét tükrözzék, akár a történelem során emblematikussá vált utcanevek, szobrok eltávolításával, kicserélésével is. Khan közleményében indoklásaként szerepel többek között az, hogy a London utcáin látható szobroknak mindössze négy százaléka ábrázol nőt, és ezek közül csak három szobor állít emléket színes bőrű nőknek.
A brit közösségi médiában a polgármester bejelentésére azonban sokan úgy reagáltak, hogy Khan helyesebben tenné, ha nem herdálná el az adófizetők pénzét. Többen felvetették, hogy az utcanevek a köztereken megjelenő a brit történelem és identitás részei, amelyeket el kell fogadni ahelyett, hogy Khan megpróbálná azokat eltüntetni.
Forrás: RT
Carlos López, a helyi irányító bizottság tagja arra figyelmeztette a kormányt, hogy a határkerítést megostromló csoportok egyre szervezettebbek és erőszakosabbak. Ezt szerinte jól reprezentálja, hogy az elmúlt hónapokban 61 fegyverrel és védőfelszereléssel felszerelt csendőr sérült meg a migránstámadásokban, miközben megpróbálták megakadályozni, hogy azok spanyol területre lépjenek. Úgy fogalmazott: „nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a kényes kérdést, mert az állam csendőrei naponta kockáztatják testi épségüket csak azért, hogy megvédjék a határkerítést a migránsoktól”. López arra kéri a kormányt, hogy „sürgősen szervezzen egy találkozót a térségben” a belügy- és külügyminiszter, a csendőrség, valamint az Európai Unió képviselőivel, és dolgozzanak ki együtt egy projektet annak érdekében, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban megerősítsék a melillai határ védelmét, még mielőtt késő lenne, és újabb migrációs hullám árasztaná el az autonóm várost.
Forrás: OK Diario
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »