Jó napot, magyarok, jó napot, lengyelek, jó napot, olaszok, tisztelettel köszöntöm a szabadság népét a nemzet fővárosában, kezdte beszédét a miniszterelnök. /Frissülő cikk./
Orbán Viktor azt mondta, régen láttuk egymást, sok mindent kell megbeszélnünk ma délután, de mindenekelőtt emlékezzünk a 65 évvel ezelőtti napokra és a 15 évvel ezelőtti délutánra. Nem szokványos helyszín ez. 15 évvel ezelőtt ezekben a percekben az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen. 15 évvel ezelőtt az ifjú kommunisták október 23-ából november 4-ét csináltak.
Az egyik oldalon a könnygázgránát, gumilövedék, vipera, azonosító nélküli egyenruhák és a vízágyúk. A másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, akinek 50 év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel meg este, sorolta, ezt füttyszó fogadta. Az egyik oldalon a foggal-körömmel kivívott hatalom, a másikon a szabadság óriás betűi mögött sorakozó elkeseredett emberek, folytatta.
A nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek. Dönteni kell és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat, vagy protestál. Beletörődik vagy fellázad. Félrenéz vagy felegyenesedik. Elkullog vagy harcol. Nem bújhatsz el, mert egy magasabb igazság ellentmondást nemtűrően láthatóvá teszi magát és szembesít. Vagy ide vagy oda kell állnod. Szempillantás alatt kiderül, ki a jó és ki a rossz, ki áll a történelem jó és ki a rossz oldalán – magyarázta.
Mi, magyarok jól döntöttünk. Protestáltunk, fellázadtunk és harcoltunk, mondta. Arra a napra emlékezünk, amikor a magyarok megmutatták, kik is valójában.
Arra a pillanatra emlékezünk, amikor ugyanazt akarta a bíboros és az esztergályos, az akadémikusok és a pesti srácok, a főherceg és a partizánból lett hadügyminiszter, magyarázta Orbán.
Dicsőség a hősöknek! – folytatta.
Ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke. Hazugságok árán jutottak hatalomra. Adócsökkentéssel szédítettek, aztán adókat emeltek. Kórházi napidíjak, vizitdíj, emelkedett rezsiárak. Elvették a 13. havi nyugdíjat és elvették a családit. Devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit. Az országot kiárusították. Mindent eladtak a külföldieknek. Miután kifosztották, nyakunkra csatolták az IMF-et. Nesze, sánta magyar – fogalmazott.
Mégis volt elszámoltatás: a kétharmad volt a büntetésük…
Szemeket lövettek ki, védtelen nőket és időseket ütöttek gumibottal. Ezen a helyen 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a pesti utcákat. Történt mindez az 56-os forradalom 50. évfordulóján, a világ szeme láttára. Lassan mondom, hogy mindenki megértse: soha nem fogjuk elfelejteni nekik – jelentette ki a kormányfő.
Közölte, nevet nem említve, azt kapták büntetésül, amit mi jutalmul: kétharmados választási győzelmet.
Itt maradtak a nyakunkon a szocialisták, itt kísértenek a közéletben mint az Országház fantomja. Elégtételt venni elég egyetlen mámoros pillanat, de évek kellettek jóvátenni a baloldal rombolását. Nagy kegyelem, hogy eközben a nemzeti egység végig fennmaradt, és munkások, mérnökök, földművesek, kis- és nagyvállalkozók, tudósok, ápolók és orvosok összefogásával sikerült eltakarítani a romokat. Talpra állítottuk Magyarországot – mondta Orbán.
Sorolta a sikereket: letörték az adókat, egymillió új munkahelyet hoztak létre. A minimálbér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a szocialisták idején. Visszaszerezték a bankokat, a médiát, másfélszeresére növelték a nemzeti vagyont. Egész Európában a legalacsonyabbra vágták vissza a rezsiköltségeket, megadóztatták a multikat.
Magyarország ma már elég erős, hogy egyszerre becsülje meg az időseket és a fiatalokat. A 13. havi nyugdíjat visszaépítjük, és jövőre nem kell adót fizetniük a munkából élő fiataloknak, a gyermeket nevelő családok pedig visszakapják az idén befizetett adójukat. Van saját magyar világunk és magyar életünk. Van alkotmányunk, amely garantálja, hogy soha többé ne tehessék meg azt, amit 1956-ban és 2006-ban tettek velünk – így a miniszterelnök.
Az egész Európai Unió ránk támadt, amikor megállítottuk a migránsokat, felépítettük a kerítést és megvédtük a határainkat. Miniszterelnökök tucatja támadta meg Magyarországot. Mi még mindig itt vagyunk, de ki emlékszik ezeknek akár csak a nevére is? – tette fel a költői kérdést Orbán.
Régi nóta ez, az európai főméltóságok megint a fejünk fölött, rólunk de nélkülünk kívánnak dönteni. Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek bennünket, ha beledöglünk is. Brüsszel ma úgy beszél és viselkedünk velünk és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Déja vu érzésünk van, a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Hogy Brüsszelben is megértsék: velünk még a kommunisták sem bírták, mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt – magyarázta.
Beszédét úgy folytatta, mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.
Mi vagyunk, akik 1956-ba meglékelték a világkommunizmust és akik kiütötték az első téglát a berlini falból. Most is álljuk a sarat, és csak annyit mondunk: a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. És mivel három az igazság. a rezsi és a migránsügy után a gyerekeinket is meg fogjuk védeni. Magyarország lesz az első olyan ország, ahol az iskola falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát.
Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, nem fogjuk felismerni. De mi felismerjük, tudjuk, hogy farkas. Azt is tudjuk, hogy meg fogja enni a nagymamát. Sőt, már meg is ette. Ezért tűnt el az összefogás bendőjében mindenki, aki a farkassal cimborált. És higgyék el, van ott még hely az újabb percemberkék számára – mondta az ellenzéki összefogásról Orbán.
Szerinte csak egy baloldal van, akárhogy maszkírozzák magukat.
Akik 15 évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, ma újra színpadra készülnek – fogalmazott.
(24)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
