Miért nyitotta ki Soros „Pandora szelencéjét”?

Miért nyitotta ki Soros „Pandora szelencéjét”?

A nagyjából 12 millió dokumentum a világ harmincöt vezetője, köztük jelenlegi vagy volt elnökök, miniszterelnökök és államfők kényes ügyeit taglalta: többek között offshore vagyonok, korrupció, pénzmosás és nemzetközi adóelkerülés vádját fogalmazták meg ellenük.

A világjátékos – archív, MTI/Szigetváry Zsolt

A Soros által finanszírozott International Consortium of Investigative Journalists (Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma, ICIJ) volt az a szervezet, amelyik kiszivárogtatta az úgynevezett „Pandora-papírokat”. A szóban forgó nagyjából 12 millió dokumentum a világ harmincöt vezetője, köztük jelenlegi vagy volt elnökök, miniszterelnökök és államfők kényes ügyeit taglalta: többek között offshore vagyonok, korrupció, pénzmosás és nemzetközi adóelkerülés vádját fogalmazták meg ellenük. Azt azonban még az ICIJ offshore adatbázisa is leszögezi, hogy nem számít bűncselekménynek, ha valaki adóparadicsomban tartja a vagyonát, vagy annak egy részét.

 

File:ICIJ logo.svg - Wikimedia Commons

Az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) jelvénye

A szervezet

Az ICIJ 1997-ben jött létre, a szintén Soros által finanszírozott Center for Public Integrity alapította.

Home – Center for Public Integrity

A Center for Public Integrity jelvénye

2017 óta működnek függetlenül, ám a Nyílt Társadalom Alapítvány részéről érkező források nem apadtak el: 2017-ben 400 ezer dollár, 2018-ban másfél millió dollár, 2019-ben pedig 25 ezer dollár ütötte a markukat. A honlap szerint egy viszonylag kis létszámú, amerikai csapat mellett globális hálózatot működtet az ICIJ, mely 280 oknyomozó újságíróból és több mint 100 sajtótermékből áll.

Az ICIJ magyar médiapartnere a Direkt36, magyarországi tagjai pedig Pethő András, a Direkt36 portál egyik alapítója és szerkesztője, és Bodoky Tamás , aki korábban dolgozott a Magyar Narancsnál és az Indexnél, valamint az átlátszó.hu egyik alapítója és főszerkesztője.

A Direkt36 jelvénye

A Pandora-papírok

Míg a washingtoni székhelyű ICIJ a fejlődő országok vezetőiről részletesen beszámolt a Pandora-papírokban, figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államokból egyetlen jelentős névről sem tettek közzé információkat. Az ICIJ újságíróinak ahhoz való ragaszkodása, hogy titokban tartsák forrásaikat, szintén kérdéseket vet fel.

Állítólag 117 ország több mint 600 újságírója dolgozik a dokumentumokon.

A folyamat során azonban egyetlen eredeti dokumentum (vagy arról készített felvétel) sem szivárogott ki, az érintett iratokat pedig csak az újságírók láthatják. Saját szemünkkel tehát nem győződhetünk meg a papírok létezéséről. Az is érdekes, hogy a Pandora-ügyről olyan hírügynökségek tájékoztatnak elsőként, mint például a BBC és a Guardian, amelyeket szoros szálak kötik egyes hírszerző szolgálatokhoz.

The Guardian | Logo google, Retail logos, The north face logo

A The Guardian jelvénye

Hírdetés

Több kritikus is rámutatott arra, hogy a dokumentumok által „alátámasztott” korrupciós, offshore ügyek túlnyomórészt Oroszországban vagy Latin-Amerikában gyökereznek, legalábbis az ICIJ térképei a világ ezen pontjaira mutogatnak leginkább.

Ezzel szemben például egyetlen korrupt amerikai politikust sem neveznek meg.

Az ICIJ megjegyzi, hogy az iratokban a legreprezentáltabb országok Argentína, Brazília, Kína, Oroszország és az Egyesült Királyság. Ez a retorika azért figyelemre méltó, mert maga a szervezet több mint egymilliárd dollárt azonosított az USA-ban működő vagyonkezelő alapítványokban, amelyek az adóelkerülés, az adócsalás és a pénzmosás kulcsfontosságú eszközei.

A szivárogtatásnak meg is lett az eredménye, erről az ICIJ honlapján is dicsekedtek. A Pandora-papírok publikálása után pár nappal a szervezet két újságíró tagja, Maria Ressa és Dimitrij Muratov megosztva kapták meg a Nobel-békedíjat.

Maria Ressa: Philippine pillar of press freedom - France 24

Maria Ressa – france24.com

Ők a nyertesei a szivárogtatásnak, míg annak vesztese (legalábbis az első) a cseh kormányfő, Andrej Babis, aki rendkívül szoros küzdelemben maradt alul a csehországi országgyűlési választáson.

Dimitrij Muratov – themoscowtimes.com

A szavazást megelőző pár napban lett ugyanis értintett a Pandora-ügyben.

Az ICIJ természetesen úgy érzi, a kormányfő veresége – és így a cseh választások befolyásolása – többek között az ő tevékenységüknek is köszönhető.

Panama-papírok

A Panama-papírokat is az ICIJ tette közzé 2016-ban, de ezekben sem tettek egyetlen említést sem neves amerikai gazdag személyekről. Micsoda különös véletlen! Ugyanakkor Oroszország, Kína és Latin-Amerika országai ezekben a dokumentumokban is kiemelkedő helyen szerepeltek. Ekkor azt állították, hogy a CIA szivárogtatta ki az iratokat.

File:Seal of the Central Intelligence Agency.svg - Wikimedia Commons

A CIA jelvénye

Néhányan azzal érveltek, hogy a Panama-papírokat azért szivárogtatták ki, hogy versenyt teremtsenek az offshore paradicsomoknak számító országok között, bizonyítva. A kiszivárgott dokumentumok az USA érdekeit is szolgálták a rivális országok ellen folytatott politikai propaganda szempontjából.

Mi a céljuk a szivárogtatással?

A közzétett dokumentumok eredetiségét, sőt, létezését is széles körben vitatják a fent említett okok miatt. Ráadásul az ICIJ-hez hasonló szervezetek hitelessége kétségeket ébreszt: a dokumentumokat kiszivárogtató és közzé tevő hálózat céljáról keveset tudunk. A washingtoni ICIJ-t köztudottan Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa finanszírozza, amely – Olvasóinknak már nem kell bemutatni – híres arról, hogy puccskísérleteket és belföldi viszályokat rendez meg a világ különböző országaiban.

Open Society Foundations logó | Direkt36

A Nyílt Társadalom Alapítvány jelképe

A szervezetet továbbá a Ford Alapítvány, a világ egyik legnagyobb magánalapítványa is pénzeli, mellyel kapcsolatban az a hír járja, hogy a CIA támogatja.

Ford Foundation Organization Committee on Sustainability Assessment  Non-profit organisation, others, text, logo, community Development png |  PNGWing

A Ford Alapítvány jelvénye

Ha megnézzük a Pandora-papírokon dolgozó médiaszervezetek politikai és gazdasági kapcsolatait, érdekhálózataikat, valamint ezen országok államközi érdekeit és politikáit, sokkal összetettebb helyzet rajzolódik ki. Vajon az újságírás az egyetlen motiváció, amely az ilyen összetett és esetleg ellentétes érdekű médiaszervezeteket hajtja arra, hogy együtt dolgozzanak és tegyenek közzé ilyen „titkos” dokumentumokat?

Nos, a kérdés természetesen csak költői. Nem véletlenül nevezik a médiát a negyedik hatalmi ágnak: láthatjuk, hogy nemcsak Magyarországon törekszik a sajtó a közvélemény befolyásolására, hanem globálisan is.

A Soros által is támogatott sajtó mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját pártfogoltjaikat juttassák hatalomra a választásokon.

Nem lesz ez másképp nálunk sem jövő tavasszal.

Fel kell készülnünk arra, hogy külföldről akarják majd befolyásolni a szavazást.  


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »