Újabb döbbenetes hatása mutatkozott meg az úgynevezett rabszolgatörvénynek.
Törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán, ugyanis rengeteg munkaórát nem tudtak a munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal a 2018-as rabszolgatörvényre hivatkozva – erről beszélt a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az érdekvédő figyelmeztetett:
a dolgozók többségén legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek; a probléma több mint 10 ezer munkavállalót érint.
A pandémia okozta gazdasági válságot úgy akarta áthidalni a kormányzat, hogy engedélyezte a munkaadóknak a munkaidőkeret egyeztetés nélküli meghosszabbítását, azonban a többletórákat nem sikerült ledolgoztatni a meghosszabbított időszakban sem, ugyanakkor a túlóradíjat a szabályoknak megfelelően kifizették.
Így előállhatott az a helyzet, hogy sok munkavállalónak legalább 16 órája van mínuszban, de van, akinek 350 is. Utóbbi kéthavi munkaidőnek felel meg. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak – írta a Népszava Két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat – magyarázta a Vasas alelnöke.
László Zoltán szerint azonban mindkét lépés törvénytelen.
A munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként – a szakszervezeti vezető szerint ez áll a törvényben.
Mi is az a rabszolgatörvény? Aki válaszol: Szijjártó Péter
„A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak.”
A külügyminiszter 2018 novemberében így nyilatkozott Düsseldorfban a rabszolgatörvény megalkotásának hátteréről.
Szijjártó Péter akkor azt is elmondta, hogy a magyarországi vállalatok már régóta kérték, hogy „biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni”,
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
