A demográfiai kihívásokra adott válaszokról, a családpolitikában bevált jó gyakorlatokról, a családi értékek és a családtámogatások fontosságáról beszéltek miniszterek a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson pénteken.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter (b2) beszél, mellette Ekler Gergely moderátor, családokért felelős stratégiai államtitkár (b), Milan Krajniak szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter (b3), Janez Cigler Kralj szlovén munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlőségi miniszter (b4), Gatis Eglitis lett népjóléti miniszter (b5), Bartha Tünde, a cseh miniszterelnökség kabinetfőnöke (b6) és Lorenzo Fontana volt olasz család- és fogyatékosságügyi miniszter, a Liga politikusa (j) a Jó gyakorlatok a demográfia és a családpolitika területén című panelbeszélgetésen a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd
A demográfiai kihívásokra adott válaszokról, a családpolitikában bevált jó gyakorlatokról, a családi értékek és a családtámogatások fontosságáról beszéltek miniszterek a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson pénteken.
A Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: miniszterként azért dolgozik, hogy az embereknek ne kelljen választaniuk a család és a munka között, hanem a kettő működhessen együtt is. Ennek érdekében olyan családtámogatásokra van szükség, amelyek nem kényszerítenek egyik pályára sem, hanem meghagyják a döntési lehetőséget a fiataloknak – tette hozzá, kiemelve: Magyarország a GDP (bruttó hazai termék) öt százalékát fordítja családtámogatásokra.
A miniszter az ideológiai vitákkal kapcsolatban arról beszélt, hogy minden nemzet egyenlő partner, minden embernek szabad választása van, ezért egyik nemzet sem oktathatja ki a másikat.
A demográfiai csúcs célja, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat, és megtapasztalják, hogy a világ minden kontinensén vannak családbarát erők – mondta Novák Katalin.
A panelbeszélgetésen Janez Cigler Kralj, Szlovénia munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlőségi minisztere kifejtette: országa nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy családbarát intézkedéseket hozzon. Elsősorban a nőket szeretnék támogatni, hogy ne kelljen választaniuk család és karrier között.
Jelezte, Szlovéniában nagyon sok édesanya dolgozik, ezért hosszú a szülési szabadság, létezik a gyes, gyed intézménye, nagyon jó a bölcsődei és óvodai intézményhálózat, a napközis ellátás, és különféle családi juttatások vannak. Az intézkedések közül kiemelte, hogy a harmadik gyerek után az állam átvállalja a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes összegét.
Mint mondta, a korábbi kormányok megpróbáltak mindenkit meggyőzni arról, hogy nincs értelme a családokba fektetni, azonban Magyarország példájából látható, hogy ez igenis hasznos dolog. Biztosítani kell azt, hogy ez az érték ne tűnjön el a következő generációkból se – emelte ki.
Fontosnak nevezte, hogy az állam ne hagyja cserben a családokat, és ebbe a munkába kiemelt szerep jut a civil szervezeteknek és az egyháznak is, de a társadalom részéről is kell egyfajta elfogadottság a család intézményével szemben.
Janez Cigler Kralj kitért arra is, hogy a családpolitika a tagállamok felelőssége, hatásköre, és ennek így is kell maradnia, azonban a „jó gyakorlatok” megosztása, az adott ország e témakörben született elképzeléseit be kell mutatni uniós szinten is.
Milan Krajniak szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter a szlovák családtámogatások között említette, hogy a társadalombiztosítással rendelkező édesanyáknak a várandósság negyedik hónapjától a szülésig terhességi hozzájárulást adnak, a gyermek érkezése után gyest, gyedet kapnak a szülők, és a gyermek három éves koráig – attól függetlenül, hogy az édesanya visszamegy-e dolgozni, vagy otthon marad a gyermekkel – szülői szabadságot fizetnek neki, amely a minimálbér 61 százaléka.
Emellett a gyermekek születése után, négy gyermekig, 830 eurót adnak a családoknak, és a gyermekek öt éves koráig a nekik kiváltott gyógyszerek esetén megszüntették a kötelező illetékeket, díjakat – tette hozzá.
Kiemelte: Közép-Európában a család a prioritás, és Szlovákia is abban hisz, hogy a család a társadalom alapköve, és nem a migrációval kell megoldani a demográfiai problémákat.
Gatis Eglitis, Lettország népjóléti minisztere csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság megpróbálja ráerőltetni az országokra, hogy változtassák meg a család intézményét, például azzal, hogy nem ad pénzt a helyreállítási alapból azoknak az államoknak, amelyek nem engedik meg az azonos neműek házasságát. Szerinte ez rossz irány, és Brüsszel megítélését is rontja.
A migrációval kapcsolatban azt mondta: Lettország óvatos szeretne lenni, látva azt, hogy például Brüsszelben már vannak olyan városrészek, ahol csak muszlimok és arabok élnek.
Szerinte sokan bocsánatot is kérhetnének Orbán Viktor miniszterelnöktől, amiért 2015-ben a migrációkezelés miatt vádolták. Azóta már sokan mondják, hogy nem szeretnének kontrollálatlan migrációt – fűzte hozzá.
Lettország demográfiai helyzetéről elmondta: az előrejelzések szerint harminc év múlva a jelenlegi 1,9 millió lakos helyett csak 1,5 millióan élnek majd az országban, emiatt a családpolitika túlélési kérdés Lettországnak.
Lorenzo Fontana volt olasz családügyi miniszter szerint hamis, materialista emberképből fakad az a vélekedés, hogy a demográfiai problémákat a migrációval meg lehet oldani. A demográfiai hanyatlás megfordításának egyetlen lehetősége a családok segítése – jelentette ki.
Hozzátette: Európában kisebbségben vannak azok, akik a családokat szeretnék a középpontba helyezni, ezért „hősökre van szükség, akik megvívják a csatát”. A volt miniszter köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy „beleállt ebbe a csatába, és csatába hív másokat is.
Bartha Tünde, a cseh miniszterelnökség kabinetfőnöke – aki magyarul köszöntötte a résztvevőket – arról beszélt, hogy munkáját bármikor félreteszi, ha a lánya hívja telefonon, és felelősségteljes beosztása mellett is igyekszik jelen lenni a család életében.
Országa koronavírus-járvány alatt született egyik kezdeményezéséről elmondta, a pandémia idején a cseh miniszterelnökség egy segélyvonalat üzemeltetett drogproblémával küzdő családok számára. Erre az állami költségvetésből 600 millió koronát fordítottak – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a koronavírus-járványt senki nem akarta megélni, de talán ennek az időszaknak lesznek a demográfiára nézve pozitív hatásai. „Többet voltunk otthon a családunkkal és a partnerünkkel, mint a járvány előtt” – mondta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
