Szakértők szerint a korábbi évekhez képest is kifejezetten hideg tél várható, a zord kilátások egyik fő oka egy sarki örvény, amely idén lehúzódhat Európa délebbi részeire is. Az előrejelzés hátterét és a várható hatásokat a Klímapolitikai Intézet vezetője világította meg.
A Severe Weather Europe nemrég egy, az átlagosabb hideg télről adott ki előrejelzést. Ennek megértéséhez Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezetője felidézte: szeptember vége felé az Északi-sark és az Északi sarkkör között erőteljesen elkezd hűlni levegő, hiszen a Föld tengelyferdesége miatt ekkortól már kevesebb napsugárzás éri el az északi-sarki területeket. Létrejön egy alacsony légnyomású, lassan forgó sarki örvény – minél erősebb a lehűlés, annál stabilabb és erősebb. Ennek az örvénynek a forgása hozza létre az északi mérsékelt éghajlatú területek fölött azokat a nyugatias, nagy magasságban fújó, erős szeleket, amelyek a sarki alacsony nyomású övvel együtt stabilizálják a régiónkat.
A hideg télre vonatkozó előrejelzés azon alapszik, hogy az északi mérsékelt égövi futóáramlás sebessége, a szállított levegő mennyisége és irányának stabilitása hosszú évek átlagában, statisztikai alapon, összefüggést mutatott a sarki örvény erősségével.
„Ha pedig erős a sarki örvény, az azt jelenti, hogy hideg és hosszú tél várható
– legalábbis ameddig ez a tendencia fennáll. Miután azt tapasztalták a Severe Weather Europe kutatói, hogy a sarki örvény felépülése jóval erőteljesebb, mint a néhány évre visszamenőleg megszokott jelenségek, azt valószínűsítik, hogy legalábbis a tél eleje elég zordan fog kezdődni, és esetleg hamar. Ám ne felejtsük el, hogy a klímaváltozás mindent felülírhat” – figyelmeztetett a szakértő.
A klímaváltozás gyengíti ezt a sarki örvényt (a polar vortexet) azon a hatáson keresztül, hogy a sarkok gyorsabban melegednek föl, mint a környező, mérsékelt égövi területek az északi féltekén. Emiatt a sarki örvény nem olyan erős, és ezért a futóáramlás, ami körülveszi az örvényt, behullámzik, Európa nagyobb területei fölé, hő hurkokat képez.
„Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a déli területekről a meleg akadálytalanul törhet észak felé, akár a trópusi meleg is – ezt tapasztaltuk, amikor Kanadában nyár elején 49 Celsius-fokot mértek, vagy Szibériában 20 fokkal melegebbet, mint szoktak, sőt, Európa skandináv területen is voltak ebből problémák. Ugyanígy igaz lehet fordítva is, tehát az északi-sarki levegő e hullámzás miatt el tud jutni akár a Szaharáig is, volt is pár évvel ezelőtt ott hóesés” – idézte fel az elmúlt időszak anomáliáit Toldi Ottó.
Az, hogy jelen pillanatban, rövidtávon, olyan jelenségek tapasztalhatók, amelyek alapján a légkörkutatók, meteorológusok szerint hideg, hosszú télnek nézünk elébe, nem jelenti azt, hogy ez így is lesz, ugyanis a mostani helyzetet
a klímaváltozás nagyon könnyen és viszonylag rövid idő felülírhatja.
Ezekre a területekre is fokozottan igaz az ugyanis az, hogy az extremitások gyakorisága és intenzitása fokozódik. Emiatt a most tapasztalt, hidegre utaló jeleket pillanatok alatt megváltoztathatja egy jelenség, ami épp az ellenkező végletre változtathatja ez időjárást.
A Klímapolitikai Intézet vezetője rámutatott: mindezen változások úgy következnek be, hogy az átlaghőmérséklet alig változik, ám az extremitások száma fokozódik, és igazán ez érint bennünket, hiszen ennek komoly gazdasági és humánegészségügyi vonatkozásai is vannak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
