Az olasz és az egyetemes irodalomtörténet fontosévfordulója érkezett el: szeptember 21-én lesz 700. évfordulója DanteAlighieri, a legnagyobb olasz költő halálának. E rövid írásban kitekintünk egyközel 700 évvel ezelőtti sorsra,egyéniségre, szellemi alkotásaira, költészetére. Művei tartalmaznak irodalmi,emberi nagyságot, filozófiai gondolatokat, iránymutatást.
Tehát a legnagyobb olasz költő, Dante Alighieri 1265-ben Firenzében született, 1321–ben Ravennában halt meg. Firenzei nemesi családból származott, jogot, filozófiát tanult. A Firenzei Köztársaságban vezető tisztségbe került. Tanulmányai során a párizsi Sorbonne egyetemén, de követként az Árpád-kori Magyarországon is megfordult.
Itáliában ekkor ádáz küzdelem folyt a német császárokat támogató ún. ghibellinek, és a pápát támogató guelfek között. Ő az utóbbiak egyik mérsékelt irányzatát támogatta, ezért száműzték a Firenzei Köztársaságból. A későbbi olasz politika azért emelte Itália nagyjai közé, mert egyrészt már a XIII.-XIV. században felvetette az olasz nemzet egységét, másrészt pedig mert a firenzei toszkán dialektusból ő teremtette meg az egységes olasz nyelvet.
1274 májusának egyik sugárzó reggelén pillantotta meg a firenzei Santa Trinita-Szentháromság hídon az akkor 9 éves Beatrice Portinarit, akibe beleszeretett. Ez ihlette a Vita Nuova – Új élet című versciklusa megírására.
Dante és Beatrice találkozása 1274 májusában, Henry Holiday festményén (140×199)
Beatrice iránti szerelme azonban nem teljesedhetettbe, mert a lányt apja egy Simone Bardi nevű bankárhoz adta, azonban fiatalon,21 évesen meghalt. Dante Beatrice iránti szerelme egyébként plátói maradt,maximálisan annak örülhetett, ha a lány fogadta köszönését. Dantemegházasodott, feleségül vette GemmaDonatit, két fiuk született, leszármazottaikma is élnek Firenze környékén.
Felnőttként belevetette magát az említett politikai küzdelmekbe, melyek számára szerencsétlen kimenetellel, száműzetéssel végződtek. Fő műve a Divina Commedia – Isteni színjáték, mely kora középkori Itáliája szinte teljes morális enciklopédiáját adja. Három fő része: Pokol, Purgatórium, Paradicsom. Az előző két helyszínen Vergilius vezeti végig, Beatricével csak a Paradicsomban találkozhatott. Dante korai pajzán verseit ”dolce stil nuovo”, vagyis édes új stílus, felváltotta a morális értékek keresése, melyet a kereszténységben talált meg: ”A szeretet, mely mozgat napot, minden csillagot.” A virágzó középkor és a reneszánsz határán élő költő nem esett vissza a korai középkor kereszténysége „siralomvölgy” felfogásába, ugyanakkor elgondolkodtató etikai tanácsokat ad a Paradicsomban:
Nőj hát keresztény lélek súlyosabbra! Ne légy, mint toll a szélben! És ne véljed, hogy szennyed bármely víznek mossa habja!
– e sorok minden szaván érdemes elgondolkodni.
Érdekes Dante viszonyulása kora zsidóságához. A Paradicsomban megkapja Beatrice figyelmeztetését:
Ha életed rossz vágyak vezetnék, ember maradj és ne bamba állat, hogy gyengeséged a zsidók nevessék.
Beatrice szavait a mai hazai silány intellektusú politikusok és a polkorrekt propagandasajtó egy része – szellemi szintjére jellemző módon – kapásból náci megnyilvánulásként minősítené. Azonban egészen másról van szó.
Dante fenti sorai
Az emberi gyengeség kinevetése, a gúny a korszak irodalmában bármely oldalról könnyen előfordulhatott. Népszerű volt a szatíra műfaja, mely a riválisok, ellenfelek kigúnyolására koncentrált. Rónai Mihály András, a jelentős irodalomtörténész szerint Dante barátja volt az első olasz zsidó költő, Manoello Giudeo (1262-1322), más irodalomtörténészek ezt cáfolják. Nos, ez a Manoello Giudeo kemény szatírát írt a római zsidókról, akik más okok miatt eretnekké nyilvánították, majd a szatíráért száműzetésre kényszerítették, egzisztenciálisan tönkretették.
Dante örökségében azonban nem ez a lényeg, hanem a szeretet, a kereszténység:
Ott az Ó- és Újszövetség. Elég neked, hogy üdvöd elérd.
(Paradicsom V.)
Dante magyar fordítója, Babits Mihály 1940 márciusában egy román műfordítóval együtt a rangos San Remo-díjat vehették át Alessandro Pavolinitől, a Népi Kultúra miniszterétől.
Károlyfalvi József – Hunhír.info
The post Filozófia, életsors, irodalom appeared first on HUNHÍR.info.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
