A vállalkozói szféra szerint a július közepén bejelentett uniós klímacsomag tetemes károkat okozhat a szlovák gazdaságnak. Richard Sulík gazdasági miniszter ugyanakkor úgy gondolja, hogy ki kell várni, míg Brüsszel a klímacsomag negatív következményei miatt nem változtat saját tervén.
Az Európai Bizottság július közepén tette közzé a „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az Európai Unió célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, ezért 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest. A javaslat szerint 2030-ra a jelenlegihez képest 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátását is, 2035-től pedig a kibocsátáscsökkentésnek el kellene érnie a 100 százalékot, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a dízeles és benzines autók értékesítését. A megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-termelésben ugyanekkor – a jelenlegi 32 százalékos szintről – 40 százalékra emelnék, az energiahatékonyság növelése érdekében közel megdupláznák a tagállamok éves energia-megtakarítási kötelezettségeit, és bevezetnék a karbonvámot is, amely az EU-ba behozott termékek egy meghatározott körére lenne érvényes.
Az Európai Bizottság szerint a globális felmelegedés miatt elkerülhetetlen a durva korlátozások bevezetése, hiszen a klímaváltozás negatív hatásait és következményeit már világszerte érezni. Ráadásul a brüsszeli javaslat összhangban van a Párizsi Megállapodással is, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés két fok alatt maradjon, illetve lehetőleg ne haladja meg a 1,5 fokot.
A szlovákiai cégek már most figyelmeztetnek, hogy ha az Európai Bizottság javaslatát módosítások nélkül fogadnák el, az súlyos károkat okozna a szlovák gazdaságnak. Az uniós klímacsomag hatásairól csütörtökön tartott pozsonyi szakkonferencián a cégvezetők arra figyelmeztettek, hogy a szigorú szabályok miatt drasztikusan növekvő energiaárak a befektetőket is elriaszthatják. A garamszentkereszti Slovalco alumíniumgyártó emiatt például már elhalasztott egy tervezett beruházást, és hasonlót fontolgatnak más társaságok is.
Marek Senkovič, a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító igazgatótanácsi tagja szerint az uniós szabályozás miatt tovább nőhetnek az üzemanyagok adóterhei, miközben a karbonsemlegesség eléréséhez billiós nagyságrendű kiadásokra lesz szükség. „Az uniós környezetvédelmi célokat jóval olcsóbban is el lehetett volna érni” – állítja Senkovič. Példaként az elektromos autókra fordított kiemelt figyelmet említette, amely szerinte megalapozatlan. „Az Európai Unióban az összes autónak a kibocsátása csupán a duplája annak, amit az EU tíz legnagyobb légszennyező cége okoz. Ez utóbbiak közül ugyanakkor hét németországi szénerőmű” – tette hozzá Senkovič, arra is figyelmeztetve, hogy az elektromos autók gyártása és üzemeltetése sem teljesen karbonsemleges.
Marcel Klimek pénzügyi államtitkár a cégek panaszaira reagálva elmondta, hogy szerinte a jelenlegi kormány rengeteget tett az iparvállalatok érdekében, megemlítve az áramszolgáltató vállalatokkal szemben fennálló 160 millió eurós tartozásuk átvállalását és az energiaszolgáltatás vállalati díjszabásának a tervezett csökkentését is. A cégvezetők szerint azonban ez édeskevés. „Amíg egy megawattóra áram díja 120 euró, addig az államtitkár által említett intézkedések olyanok, mint ha a tyúkólat oltanánk, miközben ég a házunk” – tette hozzá Branislav Klocok, az OFZ ügyvezető igazgatója.
A cégvezetők panaszaira a legmarkánsabb választ azonban Richard Sulík gazdasági miniszter, az SaS elnöke fogalmazta meg, aki – annak ellenére, hogy az uniós klímacsomagról még heves viták várhatók, és a végső formája még sokat változhat – máris feladta a harcot. A liberális párt elnöke szerint „mindaz ellen, ami az EU-ból érkezik, teljesen felesleges harcolni, inkább alkalmazkodnunk kellene”. A 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban is érdekes megközelítéssel állt elő.
„Az abszurditások korában élünk. Ezek a javaslatok ugyan értelmetlenek, de kőbe vannak vésve”
– állítja Sulík, aki szerint alkalmazkodnunk kell, és „kivárni, amíg Brüsszel az általa javasolt klímacélok negatív következményei miatt nem módosít a tervein”. A tárcavezető higgadtsága már csak annak fényében is rendkívül érdekes, hogy a gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek is elismerte, hogy az uniós klímacsomag több ágazatban „anyagilag és technikailag is rendkívül megterhelő lesz”.
Az Európai Bizottság által bemutatott tervezet súlyos érvágást jelenthet a lakosságnak is. „Az új szabályozás miatt tovább nőhetnek az energiaárak, de a termékek és szolgáltatások árai is. Az Európai Bizottság ugyan tervez bizonyos kompenzációt, az erre elkülönített összeg azonban rendkívül alacsony ahhoz, hogy minden érintett háztartáson segíthessenek” – állítja Robert Hajšel, a Smer európai parlamenti képviselője, aki emiatt nem zárja ki a szociális zavargásokat sem.
Szlovákiában ugyanakkor az uniós klímacsomag nélkül is egyre feszültebb a helyzet. A KOVO szakszervezeti szövetség például már bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben országszerte tüntetéseket szervez. „Folyamatosan romlik a lakosság szociális helyzete, drágul az élelmiszer, az energiaszolgáltatás, és a napi szükségleti cikkekért is egyre többet kell fizetni, miközben olyan jogszabályok születnek, amelyek hátrányosan érintik az alkalmazottakat” – indokolja a tüntetések jogosságát Emil Machyna, a KOVO elnöke, aki szerint az első tüntetés szeptember 17-én, délelőtt tíztől a kassai Tyrš téren lesz. A többi megmozdulás helyszínéről és idejéről később tájékoztatnak.
(mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
