Az Eurozóna nyolc tagállama közös nyilatkozatban állt ki a szigorú költségvetési korlát fenntartása mellett. Ez azt jelenti, hogy nem támogatják a szigorú államadósság és deficit felső korlátjának emelését. Ez nem kicsi arculcsapást jelent a déli országok számára, akik abban reménykedtek, hogy nem kell megfelelniük az EU kemény szabályainak, és saját gazdasági problémáikat végre felvett kölcsönökkel enyhíthetik. A dolog érdekesség, hogy Szlovákia és Csehország is csatlakozott a határozathoz – nyilván nem véletlenül a Slavkovi Hármak (Ausztria, Csehország, Szlovákia) találkozóját követően adják áldásukat a dokumentumra. Németország viszont nincs köztük, és ez sem véletlen.
Ausztria, Lettország, Dánia, Szlovákia, Csehország, Finnország, Hollandia és Svédország darabokra törte a déli tagállamok reményeit. A nyolc ország pénzügyminiszterei egy közös nyilatkozat formájában jelentik ki, hogy “a túlzott adósságráta csökkentésének továbbra is közös célunk”. Magyarul: az uniós költségvetési szabályok enyhítése ellen foglaltak állást, amelyekért viszont Franciaország, Olaszország és Spanyolország sokat lobbizott az utóbbi időben, hogy Brüsszel engedjen a gyeplőn. A szóban forgó dokumentumról először a Politico brüsszeli hírportál számolt be.
Papíron az eurozóna tagállamainál az államadósság mértéke nem haladhatja meg a GDP hatvan százalékát, a deficit (költségvetési hiány) pedig a 3 százalékot. Csakhogy ezeket a célszámokat az olasz, a francia és spanyol gazdaság igen nehezen, vagy egyáltalán nem képes betartani. Mgas munkanélküliséggül és belső inflációval küzdenek. Bajaikra az euró leértékelése vagy jelentő pénzpiaci kölcsönfelvétel nyújthatna gyógyírt – ezt azonban az északi országok, köztük Németország, elutasítják. Ehhez a körhöz csatlakozott most Szlovákia és Csehország is.
Tavaly átmenetileg enyhültek a szabályok a koronavírus okozta gazdasági válságra való tekintettel. Az eurózóna országainak átlagos államadósságát a járvány 100 százalék fölé tolta, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban az adósság a GDP 118 százalékát is meghaladja már. Ezek az országok már a 2008-as válság kitörése óta igen kedvezőtlen fiskális helyzetben vannak, amiért gyakran a közös valutát, az eurót hibáztatják – egyébként teljes joggal.
Főszerepben: Németország
Az egész történetben Németországé a főszerep. A mostani nyilatkozatban ugyan nem szerepel, de ha nem választások küszöbén állna a ország, nyilván ott volna. Németország GDP-jének több mint a felét az export adja, olyan export, amely felértékelt euró mellett is jól működik. Szemben például a déli országok kivitelével, ahol a többi pénznemhez képest drága euró nem csak az exportot károsítja, de drágává teszi az országot a turisták számára.
Németország hosszú évek óta erőszakolja rá a többi országra a szigorú költségvetési korlát szabályát. Nem véletlenül volt a legutóbbi öt olasz választás egyik központi kérdése az eurozónából való kilépés. Az olaszoké az EU második legmagasabb államadóssága – valahol 130 százalék felett járhatnak – és rendkívül magas munkanélküliséggel és nagy regionális eltérésekkel küzdenek.
Brüsszel tisztában van, hogy az észak és dél pénzügyi szembenállása már az eurozóna integritását veszélyezteti, ezért igyekszik kedvére tenni a déli tagállamoknak. Most lehetősége is van rá. A franciák és olaszok megpróbálják érvényesíteni akaratukat, míg Németország saját magával van elfoglalva (valószínűleg a választások után még hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalások bénítják meg Berlint). A mainstream sajtó, főleg a balliberális ideológiát közvetítő portálok pedig üdvözlik a pénzpiacokról kölcsönnel elárasztott EU ötletét.
Messze a vége
Persze, semmi sincs kőbe vésve. A svéd kormány nem a legstabilabb az utóbbi időben. Szlovákiában a kormány álláspontja szinténhónapok, akár hetek alatt is változhat (ne feledjük, hogy az SaS erősen balra tolódott az utóbbi időben, és a második legerősebb kormánypárttá lépett elő).
És persze, sok múlik majd a német kormány összetételén. Ha abban végül mégis helyet kap a CDU/CSU vagy a szabaddemokrata FDP, akkor a szigorú költségvetési korlát marad. Ha nem, és balliberális, vagy szélsőbaloldali kormány alakul akkor várhatóan Németország nagy költekezésbe kezd saját jóléti kiadásai fedezésére, és áldását adja majd a közös uniós kötvénykibocsátásra is – Soros György és más spekulánsok nagy örömére.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
