Az új ruhákat ezért kell kimosni

Az új ruhákat ezért kell kimosni

Sokan vannak, akik anélkül veszik fel frissen vásárolt ruháikat, hogy előtte kimosnák azokat. Ez azonban nagy hiba, mert pár nappal később akár az orvosnál is kiköthetnek emiatt.

Az allergiás kontakt dermatititsz egy immunrendszerhez köthető reakció egy olyan allergénre, amely kapcsolatba került a bőrrel. Az allergén késleltetett reakciót vált ki: a kiütések csak néhány nappal a kontaktus létrejötte után jelennek meg, de akár több héten át is megmaradhatnak – írja a Házipatika.com.

A ruhák miatt kialakuló kontakt dermatitiszt általában egy olyan ruhafesték okozza, amelyet leggyakrabban szintetikus anyagok – leginkább a poliészter és a nejlon – színezésére használnak. Ez a festék nagy mennyiségben lehet jelen a vadonatúj, még soha nem mosott ruhadarabokban – idézi dr. Susan Nedorost bőrgyógyászt a time.com.

A verejtékezés, illetve a dörzsölődés hatására a festék kiszivároghat az anyagból. A szintetikus anyagból készült edzőruhák – azok a rugalmas, fényes, vízlepergető darabok, amelyek manapság annyira népszerűek – elég gyakran váltanak ki kontakt dermatitiszt. Ebben az esetben általában a nyak hátsó részén, illetve a hónalj környékén jelennek meg a kiütések. Ha pedig véletlenül egy horzsolásba vagy nyílt sebbe jut a festék, az aktiválhatja az immunrendszert, ezáltal tartós érzékenységet idézhet elő.

Hírdetés

Arról még nincs konkrét adat, hogy mennyire gyakori a ruhafesték-allergia, egy egyszerű módszerrel azonban csökkenhetjük az ilyen jellegű problémák kialakulásának veszélyét: az újonnan vásárolt ruhákat azonnal ki kell mosni, és csak ezt követően szabad viselni. Egyes esetekben ez a lépés akár egy új allergia kialakulását is megelőzheti.

Az allergiás kiütések mellett más egészségügyi problémák is megjelenhetnek a ruhagyártás során használt vegyszerek miatt. Egy 2014-ben készült svéd kutatás során 31 különféle színű, anyagú, márkájú és árú ruhadarabot vizsgáltak meg. A 31 mintából 29-ben találtak egy úgynevezett quinoline nevű vegyszert, amelyet leginkább poliészter darabok gyártásánál használnak. Ezt a szert néhány tanulmány lehetséges karcinogénnnek – vagyis rákkeltőnek – nevezte, ám ezt egyelőre még csak állatkísérletekkel tudták bizonyítani.

Egyes szakemberek szerint a nitroanilinek és benzothiazolokok is egészségkárosító, mi több, akár rákkeltő hatásúak is lehetnek. Egyes vegyi anyagok a textilrostokba zárva maradnak, de némelyik idővel a bőrbe juthat. Ráadásul a ruhadarab minőségének romlásával akár a levegőbe is kerülhetnek vegyszermaradványok, azok belélegzése pedig komoly problémákat okozhat. A ruhaiparban használt vegyszerek egy részét ráadásul még nem is vizsgálták, így nem lehet tudni, milyen egészségügyi hatásaik lehetnek.

A textileket gyakran kezelik folttaszító, színélénkítő, illetve gyűrődésgátló anyagokkal is, ezeket azonban nem kell feltüntetni a ruhacímkén. Így akár a 100 százalék pamutból készült darabok is tele lehetnek ezekkel a vegyszerekkel.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »