A globalizáció és a klímaváltozás következtében korábban ismeretlen kórokozók és kártevők jelennek meg Közép-Európában és okoznak tetemes károkat a gyümölcstermesztőknek.
Alig egy évtizede bukkantak a pettyesszárnyú (vagy foltosszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) első példányaira Magyarországon, az M7-es autópálya mellett kihelyezett almaecetes csapdában. Ez a Kelet-Ázsiából behurcolt kártevő közismert rokonával, az ecetmuslicával ellentétben nem a már a sérült és túlérett terméseket támadja meg, hanem az ép és érésben levő gyümölcsökben okoz tetemes, akár 80 százalékos kárt.
A kártevő apró méretű legyecske (szárnyfesztávolsága 5–6,5 mm). Megjelenésében nagyon hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster), de a hímek szárnyain füstszínű foltokkal – innen a neve.Teste sárgás-barnás színezetű, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemeik pirosak. A hímek elülső lábán az első és a második lábfejízen sötét színezetű fésűszerűen rendeződött apró sörték láthatók. A hímekkel ellentétben a nőstények szárnya nem mintás, lábfejízeiken nem találhatóak sötét színezetű sörték, tojócsövük azonban jellegzetes: erősen szklerotizált, apró, sötéten pigmentált kitinfogak sorakoznak rajta. Lárváik kis méretűek, fehér színűek, fejlődésük során 3,5 mm-esre nőnek.
Többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz (naponta 7-16) tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. Kívülről a szúrásnyom kissé besüppedő foltnak látszik. Hőmérséklettől függően 1-3 nap múlva kikelnek a lárvák, és szuronyos szájszervükkel roncsolva a gyümölcs húsát, elkezdenek táplálkozni.
A gyümölcsben egy vagy több lárva is károsíthat. A lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs. Az 5-7 nap alatt kifejlődő krémszínű lárva 5-6 milliméteres. A 2-3 milliméteres, barna bábja hengeres, jellegzetes függelékeiről ismerhető fel. A gyümölcsökből 4-15 nap bábnyugalom után kelnek ki a legyecskék. Áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet nálunk, Dél-Európában akár egy tucat is.
Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsökkel jut el, amelyek észrevétlenül kerülnek a szállítmányokba. Széllel, valamint jó repülési képessége révén is terjed, mint ezt közép-európai gyors térhódítása is igazolja. Megjelenése és fertőzése jól nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecetes csapdákkal.
A gyümölcsérés kezdetén az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Ezek a hatóidejük lejártáig adhatnak védettséget. Sajnos minden elhanyagolt ültetvény, magánkert újabb fertőzési forrás.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
