Hiba volt kritizálni Orbán Viktort, amiért szögesdrót kerítést épített a határon 2015-ben – közölte Mattias Tesfaye, Dánia szociáldemokrata bevándorlásügyi és integrációs minisztere – írja az Erdély.ma dániai tudósítója. A baloldali politikus szerint: „Nem szabad megismételnünk 2015 eseményeit. Akkoriban a menekültek az autópályáinkon bolyongtak, és Európa nem tudta ellenőrizni a külső határait. 2015-ben a konfliktus kezelésével foglalkozó segélyszervezetek pénzhiányban szenvedtek.”
Mattias Tesfaye, – aki maga is migrációs háttérrel rendelkezik – azt mondta: „Arra hivatkozunk, hogy a nemzetközi közösség nem fukarkodik a sürgősségi segélyekkel, hanem most valóban mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.” Tesfaye Brüsszelben találkozott a menekültekért és a migrációért felelős uniós belügyminiszterekkel, hogy megvitassák az EU előtt álló kihívásokat, miután a tálibok átvették Afganisztánt. Az ENSZ becslései alapján félmillió afgán menekül el hazájából a következő hónapban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a NATO és az Egyesült Államok májusi katonai kivonása óta hetente mintegy 30000 afgán hagyta el Afganisztánt.
– Az erős határok hívei vagyunk. Nemcsak Európa és az Európával határos országok között, hanem például a keleti török és a déli tunéziai határ is kulcsfontosságú. A dánok részéről elvárjuk, hogy támogassuk ezeket az országokat a határok erősítésében – tette hozzá Mattias Tesfaye.
Az afganisztáni helyzet már a világ egyik legnagyobb és leghosszabb ideig tartó menekültválságát jelenti. A 3,5 millió menekült afgán mellett ma már több mint 2,6 millió afgán menekült van. A túlnyomó többségük (körülbelül 2,2 millió) Iránban és Pakisztánban él.
A dán kormány most úgy döntött, hogy 100 millió koronát ad a Vöröskeresztnek és az ENSZ-nek. Mattias Tesfaye szerint még több pénzt hajlandó költeni az afganisztáni és környékbeli segélyszervezetek megsegítésére. Amikor 2015-ben Magyarország határkerítés építését választotta, az mélyen vitatott volt, de azóta számos ország követte a példáját. Törökország betonfalat épített a polgárháború sújtotta Szíriával szemben és még a múlt héten Görögország bejelentette, hogy 40 kilométer hosszú acélfalat épít szögesdróttal, katonákkal és térfigyelő kamerákkal. Mattias Tesfaye a határkerítéseket „a megoldás részének” és a 2015-ös Magyarországra vonatkozó kritikát „hibásnak” nevezi.
Úgy véli, hogy a megoldás kettős: – Nem szabad olyan helyzetbe kerülnünk Európában, amelyben vagy a menekülő emberek megsegítéséről, vagy az európai jóléti államok megőrzéséről van szó. Ezt szeretném hangsúlyozni európai kollégáimnak – zárta gondolatait Mattias Tesfaye.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
