A DK ismét a határon túl élő honfitársak ellen kampányol, mivel a párt miniszterelnök-jelöltje elvenné tőlük a szavazati jogot.
A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint okos kompromisszummal megoldható, hogy elvegyék a külhoni magyarok szavazati jogát, amit a második Orbán-kormány idején hozott, a kettős állampolgárságról szóló törvény tesz lehetővé. Nem számít egyedinek, hogy a DK a határon túl élő honfitársak ellen foglal állást, mivel évek óta a párt egyik központi témájának számít, hogy megszüntessék a kettős állampolgárság lehetőségét. Mindez annak ismeretében nem meglepő, hogy a 2002-es választás előtt a szocialisták által alkalmazott és 23 millió román munkavállalót vizionáló kampányfogás Gyurcsány Ferenc nevéhez fűződik.
– A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban a Demokratikus Koalíció álláspontja nem változott. Mi úgy gondoljuk, hogy csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él, aki viseli a döntéseinek a következményét is– véli Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, hozzátéve: az állampolgárságot és a szavazati jogot külön lehet választani egymástól. A baloldali politikus úgy gondolja, hogy ebben a témában a szivárványkoalíció többi pártjával „okos kompromisszumot” lehet kötni.
Dobrev Klára és DK hozzáállása nem véletlen, hiszen a balliberális párt már évek óta kampányol a külhoni magyarok ellen. Még idén márciusban Vadai Ágnes, a DK politikusa a járványkezeléssel összefüggésben támadta a határon túli magyarokat: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is”.
Ugyancsak Vadai volt, aki 2017-ben arról értekezett, hogy a Demokratikus Koalíció nem akarja, hogy a külhoni is szavazhassanak az országgyűlési választáson.
Vadai mellett Gréczy Zsolt sem kivétel, mivel még májusban egy megszólalása során szintén a vakcinákkal összefüggésben támadta a határon túli magyarokat. A botrányairól ismert politikus akkor úgy tett, hogy még a „magyar embereknek” is kevés az igazán jó vakcina, ezért a szomszédos államok feladatköreit vesszük át a határon túliak beoltásával. Említésre méltó, hogy Gréczy azt a kormányzati döntést helyeselte, hogy a Magyarországon élő külföldieket is a magyar vakcinakészletekből oltsák be, és megosztónak kizárólag a külhoni magyarokra vonatkozó regisztrációs lehetőséget tartotta.
A határon túli magyarok szavazati jogának az elvételéről beszélt idén Arató Gergely, a Gyurcsány-párt országgyűlési képviselője is, mondván: nem tartják igazságosnak olyan emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt.
A baloldalon a külhoni magyarok elleni kampánynak hosszú története van, mivel maga Gyurcsány Ferenc volt az, aki még 2001-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tanácsadójaként azt javasolta: azzal kampányoljanak a közelgő választáson, hogy 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot az Orbán-Nastase megállapodás miatt, ami elveszi milliók munkáját. A szóban forgó megállapodás az erdélyi magyarok helyzetét hivatott megkönnyíteni.
Gyurcsányék ellenséges hozzáállása az anyaországon kívüli magyarokhoz 2004-ben is tetten érhető volt, amikor az MSZP–SZDSZ-kormány miniszterelnökeként a kettős állampolgárság témájában tartott referendumon arra buzdított: ne támogassák a határon túl élő honfitársaink állampolgársághoz jutását. Gyurcsány akkor azzal kampányolt, hogy amennyiben a külhoni magyarok állampolgársághoz jutnak, akkor azonnal áttelepül Magyarországra nyolcszázezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az anyaországban élőktől. Noha akkor sikerült elérnie, hogy érvénytelen legyen a referendum, a baloldal azóta is issza a levét a 2004-es magatartásának, hiszen jelentéktelen a támogatottsága az azóta szavazati joghoz jutott határon túli magyarok körében.
Mint ismert, a 2010-es országgyűlési választásokat követően a második Orbán-kormány első intézkedéseként törvényjavaslatot nyújtott be a kettős állampolgárság elfogadásáról. Az akkori Országgyűlésben többek között Gyurcsány Ferenc és párttársa, Molnár Csaba is nemmel szavazott a javaslatra. Érdekesség, hogy Karácsony Gergely akkor még részt sem vett a parlamenti voksoláson.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »