Harangszóval kezdődött Hunyadi János halálának 565. évfordulója alkalmából a törökverő Hunyadit ábrázoló mellszobor avatása Komáromban. A vasárnap délután négy órakor kezdődő eseményen a Hunyadi-sorozat írójaként közismert Bán János (írói nevén Bán Mór) mondott beszédet, és számos magyarországi és felvidéki civil szervezet képviselője vett részt.
A Turi Török Tibor keszthelyi szobrászművész felajánlásának köszönhetően emelt Hunyadi-büszt Beke Vince magánvállalkozó komáromi telkén került felállításra a Kárpátia Sport Polgári Társulásnak köszönhetően. Az eseményen fellépett Korpás Éva Külhoni Magyarságért Díjas népdalénekes, aki Kisfaludy Károly Rákosi szántó a török alatt című megzenésített versét adta elő, majd Oláh Kálmán Pro Urbe-díjas középiskolai tanár Sinkovits-Vitay András az Én hazám című versét szavalta.
A szoboravatás szónoka, a Hunyadi-sorozat írójaként közismert Bán János ünnepi beszédében Hunyadi János életéből kiemelt két, véleménye szerint fontos mozzanatot, melyek „emlékezetre méltóak” lehetnek 2021-ben.
Bán emlékeztetett, hogy Hunyadi karrierje kezdetén, egyedüli főnemesként sietett az Erdélyt fenyegető veszély elhárítására – kevés sikerrel. 1442-ben az Erdélyben fosztogató török hadak ellen a marosszentimrei csatában súlyos vereséget szenvedett. Ezt követően véres kardot hordatott körbe Erdélyben azzal a felhívással, hogy „bárki, aki férfinak érzi magát és képes harcolni a hazáért”, csatlakozzon. Mindezt néhány évvel a parasztfelkelés után, amikor a jobbágyok kezébe senki sem adott volna fegyvert – jegyezte meg Bán.
– fogalmazott Bán, aki hangsúlyozta, Hunyadi nemcsak megszervezte a haza védelmét, de egész életében példát mutatott abban is, hogyan lehet újjáépíteni az országot.
Hunyadi János életéből másik mozzanatként az 1456-os évet említette, amikor II. Mehmed szultán Európa meghódítására tört – a világ legerősebb hadseregével. Bán János elmondta, ebben az évben V. László magyar király és a hadseregekkel rendelkező magyar főurak elmenekültek az országból. „Egyetlen magyar főúr volt, aki nem zárkózott a várába és nem menekült el: Hunyadi János” – fogalmazott. Bán szerint Hunyadi nem feltétlenül hitt a győzelmében, de tudta, ott a helye az ország kapujában, hogy megvédje hazáját, vele egész Európát.
– húzta alá beszédében.
A hős emléke előtt tisztelegve felidézte, hadseregében „Kelet és Nyugat népeinek fiai együtt harcoltak a közös ellenséggel szemben. Ebben a hadseregben nem létezett sem nemzetiség, sem nyelvi probléma. Ez az ember, aki írástudatlan volt, egyformán értett minden katonája nyelvén. Egy született zseni volt.
– nyomatékosította Bán János, aki hozzátette, Hunyadi János végül pestisben hunyt el néhány héttel a nándorfehérvári diadalt követően.
Bán megemlékeztetett egy szomorú évfordulóról is. 1521. augusztus 29-én a középkori Magyar Királyság déli kapujának számító Nándorfehérvárt végül a török bevette. „Erőt meríthetünk azonban azokból a hősökből és hőstetteikből, akik a magyar történelem állócsillagai. Mindent megtettek azért, hogy ez a kontinens, a keresztény hit, a magyar állam talpon maradhasson. Rajtunk kívül erről senki nem tud. Az, hogy a déli harangszó azokért a hősökért is szól, akik az életüket áldozták Nándorfehérvárnál. Ez nem hiszem, hogy a mi hibánk. Nem hiszem, hogy a mi hibánk az, hogy Nyugat-Európa elfelejtette azokat a hősöket, akik értük áldozták az életüket.
– fejtette ki Bán János beszédében.
Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész az andódi születésű Cuczor Gergely bencés szerzetes, költő Hunyadi című versének szavalatát követően a szervezők közösen leplezték le Hunyadi János mellszobrát a szobor alkotójával. A műalkotást mind a katolikus, mind a református egyház képviselője megáldotta. Ezt követően Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Ruttkai Tamás Ausztráliában élő cserkésztiszt De mi magyarok maradunk című versét adta elő.
Az ünnepi esemény a mellszobor megkoszorúzását követően nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
