Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni: stressztől a dehidratációig számos oka lehet annak, ha a szívünk kihagy egy ütemet.
A szívünket alkotó izomzat végzi a legkitartóbb munkát a szervezetünkben, ütemes mozgása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a vér testünk minden részébe eljusson. Akkor tekinthető normálisnak a szívverés, ha percenkénti dobbanása 60 és 100 között van, üteme pedig egyenletes és ritmusos. Előfordulhat azonban, hogy szabálytalannak érezzük a szívünk dobogását: a The Healthy cikkében összegyűjtötte azokat az okokat, amelyek ezt a zavart kiválthatják – írja a Házipatika.com.
Amit a legtöbb ember kihagyásnak érez, az valójában egy soron kívüli szívverés, amelyet sok esetben egy rövid szívmegállás követ. Ebből a korai ütésnek is hívott jelenségből kétfélét különböztethetünk meg: korai pitvari összehúzódás a szív felső kamrájában és egy korai kamrai összehúzódás az alsó szívkamrában. A jó hír az, hogy a legtöbb korai ütés nem jelenti azt, hogy van valami baj van a szívünkkel. Legtöbbször az alábbi okok húzódnak mögötte.
A reggeli kávé nem csak az energiaszintünknek biztosít egy erős löketet, de a szívünknek is. A benne lévő koffein stimulálja a stresszhormonokat, mint például az adrenalint, és bár nem közvetlen okozója a szívritmuszavaroknak és az említett korai ütésnek, de észrevehetőbbé teheti azokat.
A stressz testünk szinte minden részére káros hatással van, ez alól a szívünk sem kivétel. Stresszhelyzetben agyunk az „üss vagy fuss” állapotba kapcsolja testünket, a vérnyomást és a pulzusszámot is megemeli. Az ilyenkor felszabaduló hormonok, például a kortizol hatására hasonló „kihagyást” figyelhetünk meg a szívünk munkájában.
Bár úgy érezhetjük, hogy az alkohol ellazít minket, nagyobb mennyiségben a szervezetünkben épp az ellenkező hatást váltja ki. Megemeli az adrenalin, illetve a szabad zsírsavak mennyiségét a vérünkben, ez pedig a szívritmusban is idézhet elő zavarokat. Általában ezek a tünetek csak rövid ideig tartanak és alábbhagynak, amint az alkoholt feldolgozza a szervezetünk.
Egy álmatlan, zavart éjszaka a szívünket is megviselheti. A test az alváshiányra bizonyos hormonok szintjének növelésével reagál, nagyobb arányban szabadulnak fel például stresszhormonok is, amelyek szintén szabálytalan szívritmust eredményezhetnek.
A terhesség, a menopauza és a pajzsmirigy problémái sok változást idézhetnek elő a testben, és a hormonháztartásunk egyensúlyát is felboríthatják. A hiperaktív pajzsmirigy megemeli a pulzusszámot, a menopauza utáni csökkenő ösztrogénszint pedig az érfalak rugalmasságának is sokat árt. Ezek külön-külön is terhelik a szívet, együtt pedig a szív ritmusának zavarát eredményezhetik.
Minél magasabbra tornázzuk fel a pulzusunkat edzés közben, annál nagyobb az esélye annak is, hogy szívünk téveszt egy ütemet. Emiatt azoknak, akiknél diagnosztizáltak már valamilyen szívbetegséget – vagy hajlamos lehet rá, mert a családjában is előfordult már – kerülni kell a túlzott terhelést. Persze sportolni nekik is szabad, a megfelelő mozgásforma kiválasztásához azonban egy szakemberrel is érdemes konzultálni.
Az alapvető ásványi anyagok, főként a kálium és a magnézium alacsony szintje a szív egészségét is veszélyeztetheti. A magnézium megvédi a szívet a szívroham kockázataitól, erősíti az izmokat és szöveteket, csökkenti a vérnyomást, illetve a káliumnak is fontos szerepe van az ideg és izomzat közötti kapcsolatban és a folyadékegyensúly fenntartásában.
Ha napközben nem fogyasztunk elegendő mennyiségű (2-3 liter) folyadékot, szervezetünk elektrolitegyensúlya felborul, ami a szív működésében is zavarokat idézhet elő. Ha a testünk kiszárad, a szívből érkező elektromos jelek is szabálytalanná válnak, ami ritmuszavarhoz és még súlyosabb problémákhoz vezethet.
Persze nem szabad kizárni azt sem, hogy a szabálytalan szívverés mögött egy eddig nem diagnosztizált szívbetegség áll. Ha a korai ütések többször, látszólag minden ok nélkül jelentkeznek, mindenképpen javasolt felkeresni egy orvost, aki segíthet feltérképezni a tünet mögött húzódó okokat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
