A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) felmérése szerint a koronavírus-járvány hatására a lakosság több mint felének megváltoztak a vásárlási szokásai. Minden ötödik megkérdezett kénytelen volt lejjebb adni az igényeiből, mások pedig a „járványbevásárlás” csapdájába estek.
Az SAV a Comenius Egyetem és a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésé-vel készítette el a tanulmányt, amely Szlovákia lakosságának vásárlási szokásait vizsgálta a járvány idején. A felmérés két fázisban készült, az első 2020 novemberében, a másik pedig 2021 júniusában.
Az összesített adatok alapján kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele valamilyen formában változtatott a vásárlási szokásain. 2020 novemberében a válaszadók 18 százaléka, 2021 júniusában pedig a 22 százaléka ismerte be, hogy a járvány kitörése óta kénytelen volt visszafogni magát, és kevesebb pénzt költ a bevásárlás során, mint korábban. Nem meglepő, hogy ez a tendencia főleg az alacsonyabb végzettséggel és kisebb bérrel rendelkező megkérdezettek körében figyelhető meg.
Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nagyobb bevétellel rendelkező háztartások nem változtattak: rájuk az jellemző, hogy a sok kisebb bevásárlás helyett most már ritkábban járnak boltba, és inkább az egy nagy bevásárlást részesítik előnyben. Tavaly a válaszadók 34 százaléka vallotta ezt, idén pedig a 30 százalékuk. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint semmit sem változtattak a vásárlási szokásaikon, novemberben 46, júniusban pedig 45 százalék volt. Nagyon kis számban vannak azok, akik azt mondták, hogy a járvány idején többet vásároltak (tavaly 1, idén 2 százalék).
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus egy olyan új szokást is magával hozott, ami korábban kevésbé volt jellemző. „Járványbevásárlásnak” nevezték el, amikor az emberek a bizonytalan jövőtől való félelem miatt nagyobb tartalékokat alakítanak ki maguknak, legyen szó akár élelmiszerről, akár tisztálkodási szerekről. Ezt a jelenséget főként 2020 márciusában, a járvány kirobbanásakor lehetett megfigyelni, amikor a boltokból hiányoztak az alapvető élelmiszerek, de meglepő módon sokan meg is tartották az elraktározási szokásukat. Tavaly novemberen a válaszadók 33, idén júniusban pedig a 36 százaléka vallotta, hogy a vírus megjelenése óta jobban odafigyel a készletek felhalmozására.
Ha a korcsoport alapján nézzük, akkor a járványbevásárlás főként a 18 és 24 év közti korosztálynál figyelhető meg, illetve a 65 felettieknél.
Érdekesség, hogy a felmérés nem mutatott statisztikai összefüggést a járványbevásárlás és a válaszadók bevétele, valamint iskolázottsága között, tehát nem csak a tehetősebbek kezdtek felhalmozásba.
A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy mi az oka a nagyobb készletek kialakításának. A válaszadók leggyakrabban azt felelték, hogy „a biztonság kedvéért, nem tudjuk, mi várhat ránk.” A második leggyakoribb indok ennél konkrétabb: sokan attól félnek, hogy bizonyos élelmiszerek kifogyhatnak a boltok polcairól. Emellett többen válaszolták azt is, hogy nem tudhatni, mikor zárnak be az élelmiszerboltok.
A szakértők továbbá rámutattak: vannak olyan szokások is, amelyek a vírus előtti időszakhoz képest sem változtak. Ilyen például, hogy Szlovákia lakosságának többsége továbbra is a nagyobb bevásárlóközpontokat és a hipermarketeket részesíti előnyben, szemben a kisebb boltokkal. Összefüggés figyelhető meg az életkor és a bevásárlás helyszíne között: a fiatalok jobban szeretik a nagyobb boltokat, az idősebb korosztály viszont – főleg a 65 év felettiek – inkább a kisebb üzleteket látogatja.
Az online beváráslás terén sincsen nagyobb változás: a válaszadók mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy a járvány idején többet vásárolt az interneten. Nem meglepő, hogy ezt a módszert inkább az Y és a Z generáció képviselői részesítik előnyben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
