Át kellene gondolni, hogy életképes volt-e a szeptember 11. után meghirdetett amerikai külpolitikai törekvés, miszerint a muzulmán világot Marokkótól Indonéziáig amerikai minta szerint demokratizálni kell – nyilatkozta a hirado.hu-nak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki azt is elárulta, szerinte mi vár ezután a tálib uralom alá került Afganisztánra.
Az afgán kormányerők ellen küzdő tálib harcos egy ellenőrző ponton, a nyugat-afganisztáni Herátban – MTI/EPA/STRINGER
Afganisztánban nemzedékek óta nincs béke. Az 1970-es évektől az országban polgárháborús állapot van, amióta bevonultak a szovjet csapatok 1979 decemberében. Tíz év után azonban a szovjet csapatoknak föl kellett adni Afganisztánt, és ez a Szovjetunió történetének az egyik legsúlyosabb katonai veresége volt. Amíg a szovjetek ellen harcoltak a tálibok, addig a nyugat – elsősorban az Egyesült Államok – rendkívül komoly kiképzési, technikai és pénzügyi segítséget adott a szovjetekkel szemben harcolóknak – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szaklrtő a köztelevízióban.
Ahogy a szovjetek kivonultak, a tálibok átvették a hatalmat, amit néhány éven át gyakoroltak.
A 2001. szeptember 11-én New Yorkban történt terrortámadás után – először a történelemben – életbe lépett a NATO 5. cikkelye, amely kimondja, hogy az Egyesült Államokat nem provokált támadás érte, és az a NATO egésze ellen irányult. Ezért a nyugati csapatok amerikai vezetéssel bevonultak Afganisztánba.
Ám a NATO-csapatok ugyanúgy nem tudtak sikereket elérni, ahogy évtizedekkel korábban az angol csapatok, majd 1979 és 1989 között a szovjet csapatok sem – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő.
Amerikai fegyverek a tálibok kezén
Nógrádi György felhívta a figyelmet, hogy napjainkban nem sok szó esik az afgán hadseregről, amelyet a nyugatiak képeztek ki, szereltek fel. Ez egy 300–350 ezer fős hadsereg, ami nem működött, ahol a katonák féltek, általános volt a korrupció, és ami mozdítható volt, azt ellopták. Ennek keretében ez az afgán hadsereg amikor meglátta a tálibokat, két dolgot tett: otthagyták a fegyvereiket, és elmenekültek, vagy pedig egyszerűen átálltak a tálibokhoz – mondta.
Ennek köszönhetően a nyugati csapatok kivonulásával a tálibok harc nélkül foglalhatták el az ország fontosabb városait, és a legfontosabb amerikai és német bázisokat is.
Nógrádi György azt is kifejtette, hogy az amerikai fegyverek, főleg a kézifegyverek döntő részben már a tálibok kezén vannak, ezért nyilvánvaló, hogy a tálib hadsereg hamarosan kiválóan fel lesz fegyverezve nyugati technikával.
Mi lesz a következménye a tálib uralomnak?
A tálibok által elfoglalt területeken visszahozták azt az államrendet, amely korábban már Afganisztánban a tálib vezetés alatt volt: a nők nem mehetnek ki az utcára, csak férfi kíséretében, csak csadorba.
Aki pedig a nyugatiaknak dolgozott, azokat ellenségnek tekintik – tette hozzá a szakértő.
A tálibok elkezdték a tárgyalásokat négy kormánnyal, már hosszú hónapok óta folytatnak tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ám mind a kettő fél megszegte a megkötött egyezményt.
A tálibok megállapodtak Kínával, amely úgy szól: a tálibok a világ minden pontján támogathatják a muzulmánokat, kivéve a Kínában élő ujgurokat, cserébe Kína elismeri a tálib hatalmat.
A tálibok megállapodtak az oroszokkal is: az orosz követség bejelentett, hogy Kabulban maradnak – a nyugatiakkal ellentétben –, mire azt mondták a tálibok, hogy garantálják az orosz nagykövetség működését. Erre az oroszok pedig azt mondták, hogy elfogadják a tálib hatalmat, ha nem indulnak innen terroristák a volt Szovjetunió déli köztársaságai, elsősorban Tádzsikisztán és Üzbegisztán irányába, mert ez ma is orosz érdekszféra. Továbbá a tálibok már megállapodtak a pakisztániakkal és az irániakkal is.
Nógrádi György az M1 Ma reggel című műsorában korábban elmondta, hogy az afganisztáni helyzet ránk is hatással lesz.
Európának számítani kell egy újabb súlyos migrációs hullámra.
Amelyben szélsőséges iszlamisták is beszivároghatnak.
A szakértő szerint „meg fog indulni a menekültáradat, a menekültek közt pedig lesznek terroristák, és fogalmunk sincs, hogy a menekültek közt ki a terrorista”.
Ezt pedig már most láthatjuk, hiszen az afganisztáni pokoli állapotok miatt ezrek próbálnak menekülni a tálibok elől.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
