Az elmúlt hetek külföldi hírei szerint a koronavírus ellen teljesen beoltott személyek sem élveznek totális védelmet a fertőzéssel szemben. Érdemes azonban kiemelni, hogy a kórházi kezelésre szoruló, súlyos lefolyással küzdő betegek száma még azokban az országokban is látványosan visszaesett, ahol nemrég tetőzött a Delta-variáns. A szakértők szerint azonban a beoltottaknál továbbra is „áttöréses” fertőzésekre kerülhet sor. Ennek több oka is lehet.
Az nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban és Európában használt vakcinák egyike alapjáraton sem nyújt 100 százalékos védelmet, a szerzett védettség időtartama pedig szintúgy kérdéses. Ezen túlmenően pedig az új koronavírustörzsek is bonyolítják a képet, mint amilyen a Delta- és a Lambda-variáns.
Az első aggodalmat keltő adatot a lakosság immunizálásában élvonalba tartozó Izraelből érkezett, ahol megállapítottak, hogy a leghatékonyabbnak gondolt Pfizer-BioNTech vakcina (Comirnaty) mindössze 40,5 százalékos hatékonyságú volt a fertőzés megelőzésében (a korábbi, előzetes adat 39 százalékról szólt).
Ennek oka a Delta-variáns dominánssá válása, ám a szakértők hangsúlyozták, hogy súlyos lefolyás ellen még mindig igen hatékonyak az oltóanyagok. És most jön a csavar.
Idővel gyengül a vakcinapajzs
Ahogy haladunk előre az időben, úgy kapunk tapasztalati úton statisztikai adatokat a vakcinák hatékonyságáról. Ennek fényében az következőre lettek figyelmesek a szakértők.
A Pfizer oltóanyagának csökkenése pár hónap alatt megmutatja magát. Azok körében, akik januárban kapták meg második oltásukat, a tüneti fertőzöttséggel szembeni védettségük ma már csak 16 százalékos. Ellenben akik három hónappal később, áprilisban vették fel a második adag oltásukat, azoknál még 79 százalékosra mérték az immunitást.
A számokat azonban még korai készpénznek venni. A két oltakozásban élenjáró ország, Izrael és Nagy-Britannia között elég nagy különbségek vannak. Izraelben szinte csak a Pfizert használták, a briteknél azonban többféle vakcina is forgalomba került, amelyek nem csak márkában, de típusban is különböznek (a Pfizer mRNS technológiájú, az AstraZeneca adenovírus-alapú készítmény). És persze az sem mindegy, hogy melyik országban milyen gyorsan és mikor terjedt szét a Delta-variáns.
A borítékolható pontatlanságok ellenére azonban beszédes a néhány hónap alatt leépülő védettség kérdése, amely újabb kérdéseket is felvet. Például, hogy csökkenhet-e időben a súlyos lefolyással szembeni védettség, ami jelenleg a Pfizer és az AstraZeneca esetében 96 illetve 92 százalékos.
A hátrányban az először beoltottak
A dolog különösen aggasztó a tekintetben, hogy a legtöbb, széles oltási programmal rendelkező ország először az időseket és a lakosság sérülékeny egyéneit oltatta be, nyugdíjasokat, krónikus betegeket, esetleg az őket gondozókat, ápolókat. Mivel ők kaptak először oltást, elvileg náluk következhet be először a védettség csökkenése.
De az idő csak az egyik tényező, ami a vakcinák ellen dolgozik. A másik a vírus mutálódása. A Pfizer fertőzés elleni védelme tavasszal még 95 százalékos volt, csak a Delta elterjedésével csökkent 40 százalékra. Az ilyen hanyatlások lehetősége miatt beszéltek sokan már tavaly az emlékeztető oltások szükségességéről. Igaz, akkor még sokan hitték, hogy a járvány egyensúlyba kerül, és az influenzához hasonlóan éves ciklusokban megjelenik.
A mai tapasztalatok azonban féléves ciklusokat sejtetnek, de a koronavírus még egyáltalán nem találta meg helyét a világban, továbbra is rendkívül gyorsan mutálódik, és jelenleg a valaha volt legfertőzőképesebb kórokozó címét próbálja elnyerni.
A vakcina előnyei
A kutatók azonban nagyon szeretnék tudni, hogy pontosan mennyi olyan vakcinázás ellenére történ megfertőződésre kerülhetett sor, amelyeket a Delta-mutáció rovására lehet írni. Az Egyesült Államokban nemrég az NBC közölt adatokat ezzel kapcsolatban.
Az USA 38 államában vizsgált 125 ezer olyan esetet jegyeztek fel, amikor teljesen beoltott személyek fertőződtek meg, közülük 1400-an hunytak el. Ez valójában egy rendkívül kicsi arányt képvisel, tekintve, hogy a 38 államban összesen 164 millióan oltatták be magukat idén.
A vakcina tehát tekintélye mértékben növeli a fertőzöttek túlélési esélyeit. Ráadásul, egy pénteken bemutatott brit tanulmány szerint a teljesen beoltott embereknek háromszor kisebb esélye van megfertőződésre, mint a beoltatlanoknak, ráadásul, a megfertőzött beoltottak szervezetében kevesebb a vírus, így csökken a továbbfertőzés valószínűsége is.
Az eddigi információk között van tehát pozitív és negatív is. Annyi biztos, hogy körvonalazódnak a vakcinák valódi előnyei és korlátai.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
