A víruskutató arra számít, hogy szeptember második felében megkezdődhet a koronavírus második hulláma. A szakember az Inforádió Aréna című műsorában elmondta: a negyedi hullám felfutása attól függ, hogy hányan, milyen vírust hoznak haza a nyaralásból. Beszélt a gyerekek oltásának időzítéséről, az oltottak fertőződésének esélyéről a negyedik járványhullámban, valamint a 3. oltások lehetséges időpontjairól.
Megerősítette, hogy a legtöbb országban a delta variáns terjed, ugyanakkor Közép- és Dél-Amerikában már a lambda változat van jelen. Ezek ellen kicsit kisebb, de még mindig igen jó hatásfokkal védenek a Magyarországon is alkalmazott oltások, mert a koronavírus tüskefehérjéje azon a részen, ahol a sejtjeink felszínéhez kapcsolódik, nem változott meg jelentősen.
Rusvai Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a vírust oltott személy is elkaphatja, hazahozhatja akár külföldről is, de kisebb eséllyel adja tovább. Az oltatlan gyerekek viszont nagyobb fertőzési veszélyt jelentenek. Úgy értékelte, hogy a negyedik hullám szempontjából a szabadságolások vége, az iskolakezdés és az olyan tömegrendezvények, mint a vadászati kiállítás, mind kockázati tényezőnek számítanak.
Kitért arra, hogy a gyerekeket augusztus közepe tájáig érdemes beoltani kétszer, hogy védettek legyenek az iskolakezdésre, ami kritikus időszak lesz a gyerekek mellett a felnőttek számára is.
Azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oltást azoknak érdemes minél előbb beadatniuk azoknak, akik a rizikócsoportokba tartozó krónikus betegek és idős emberek, és az év elején kapták meg az oltást – nekik szeptember végén, október elején már érdemes oltatni magukat. A többieknek (aki április és július között kapta az oltást, nincs „rizikóbetegsége” és legfeljebb középkorú) a november-decemberi oltást javasolta Rusvai Miklós.
A szakember a negyedik hullám kezdetét a tavalyinál kicsit előbbre, szeptember közepére várja, az igazi „járványberobbanást” pedig október második felére.
És hogy milyen szer legyen a harmadik oltás?
„Ökölszabályként elmondható, hogy Pfizer és Moderna oltás harmadik oltásként bárkinek adható. A vektorvakcináknál más a helyzet, mert ott adenovírusban viszik be a szervezetbe a tüskefehérje-gén, és az adenovírus is immunitást gerjeszt a szervezetünkben, magyarán a hordozóvírus ellen is képződnek ellenanyagok, amelyek megakadályozzák, hogy az ugyanilyen vakcina következőleg kifejtse hatását. Szükség esetén az ilyen oltások után is mRNS-vakcinát érdemes adni a szakember szerint. Az inaktivált vírusú oltások után, mint amilyen a Sinopharm – amelyek szinte kizárólag antitestes immunitást gerjesztenek – megintcsak célszerű másal oltani. Szóba jöhetnek lehet az mRNS-vakcinák mellett a vektorvakcinák is, azok is kiváltják a sejtes immunitást.”
A negyedik hullámra készülve újabb szigorító intézkedések is jöhetnek, és biztosan visszatér a maszkhasználat. A szakember szerint 250-300-as napi új fertőzött esetén már célszerű lenne ezt ismét kötelezővé tenni a korábban is előírt helyeken. Megjegyezte továbbá, hogy a delta variáns magas fertőzőképessége miatt az oltottak körében is sok koronavírusos lesz, de ők nem vagy alig lesznek betegek.
Rusvai Miklós arra számít, hogy a koronavírus-járvány még két évig velünk marad, de hullámai egyre gyengülni fognak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
