Samuel Vlčan közel két hónapja van a földművelésügyi minisztérium élén, és ez idő alatt több magas beosztású személy is távozott a tárcától, valamint az irányítása alá tartozó intézményektől. Hogy a személyes változások mennyire segítenek majd a mezőgazdasági szektor átlátható működésén, az a következő hónapokban derülhet ki.
A mezőgazdasági támogatások szétosztása és a földekkel kapcsolatos tulajdonjogi viták évek óta komoly gondot jelentenek a földművelésügyi minisztérium számára. A sajtóban már évekkel ezelőtt is megjelentek hírek a mezőgazdasági szektor korrupt működéséről, tavaly pedig a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) is feltárta az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) és a Szlovák Földalap (SPF) körüli botrányokat.
Ezek közül a legsúlyosabb egyértelműen a Marhapásztor-ügy (Dobytkár), amelyben a PPA legbefolyásosabb vezetői, valamint a Fico-kormányokhoz köthető vállalkozó, Norbert Bödör is korrupció gyanújába keveredett. A legfrissebb hírek szerint a NAKA nyomozója lezárta az ügyet, és vádemelési javaslatot nyújtott be a speciális ügyészség elé, 8 fizikai és 5 jogi személy ellen. Daniel Lipšic speciális ügyész a csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a vádemelés augusztus 3-án megtörtént, így az ügy már bírósági szakaszba került. Hozzátette, a vádirat rendkívül hosszú, megközelíti a 35 ezer oldalt. A vádlottak közül néhányat akár 20 éves szabadságvesztés is fenyeget.
Az ügynökség vezetőinek botránya azért is fontos, mert a Marhapásztor-ügyre már az Európai Bizottság (EB) is felfigyelt. A PPA dönt ugyanis a gazdáknak érkező uniós támogatások szétosztásáról, évente csaknem egymilliárd euró folyik keresztül az intézményen. Miután a Marhapásztor-ügy felszínre hozta, milyen korrupciós ügyek zajlanak a PPA-ban, az EB nyomást gyakorolt a földművelésügyi tárcára, aminek eredményeként Ján Mičovský csak átmeneti akkreditációt tudott adni az intézménynek. Ez azt jelenti, hogy a PPA egy évig (vagyis 2021 októberéig) normálisan működhet, viszont az átláthatóbb működés érdekében rendszerszintű változásokat kell végrehajtani az intézményben.
Amennyiben ez nem sikerül, az ügynökség elveszíti az akkreditációt, így pedig a gazdák támogatásának kifizetése is veszélybe kerülhet.
Miután Samuel Vlčan elfoglalta a miniszteri széket, Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök azt mondta, az egyik legnagyobb kihívás a PPA akkreditációjának visszaszerzése lesz. Az új tárcavezető ehhez elengedhetetlennek tartotta a személyi változtatásokat, így az egyik első intézkedéseként elbocsátotta Jaroslav Jánošt, az ügynökség korábbi vezérigazgatóját, akit még Mičovský ültetett a vezetői székbe. A helyére azt a Jozef Kisst nevezte ki, aki Vlčanhoz hasonlóan a banki szektorból érkezett: 1995 és 2012 közt három szlovákiai bank élén is megfordult, majd később a Szlovák Postán dolgozott.
A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy bár Jaroslav Jánoš – új utódjával ellentétben – már korábban is a földművelésügyi szektorban tevékenykedett, viszont a múltjában vannak gyanús ügyek. A Denník N napilap mutatott rá, hogy Mičovský jelöltje ellen korábban már nyomozott a rendőrség, igaz, nem találták bűnösnek. Ugyanakkor a neve összeköthető azzal a František Oraveccel is, aki korábban a gazdatüntetéseket vezette, majd megalapította a Máme toho dosť nevű pártot, amellyel el is indult a 2020-as parlamenti választáson. Ennek a pártnak a listáján indult el Jánoš a második helyen.
Oravecet nem sokkal később meggyanúsította a rendőrség, hogy jogtalanul jutott európai uniós támogatásokhoz a PPA-n keresztül.
Nem a PPA az egyetlen intézmény, ahol személyi változások történtek az új miniszter hivatalba lépése óta. Andrej Gajdoš, a tárca államtitkára június 8-án, éppen Vlčan kinevezésének napján nyújtotta be a lemondását. Gajdoš szintén Mičovský jelöltje volt, 2020 augusztusában nevezte ki őt a korábbi tárcavezető. Az egykori államtitkár neve a Denník N szerint szintén összefüggésbe hozható a már említett František Oraveccel.
Gajdoš mellett benyújtotta lemondását a tárca másik államtitkára, az OĽaNO egyik alapító tagja, Martin Fecko is. 2020 márciusától, vagyis Mičovský kinevezésétől töltötte be az államtitkári pozíciót. A korábbi miniszter a lemondása után azt javasolta, hogy Feckót nevezzék ki az új tárcavezetőnek, de az OĽaNO végül Vlčan mellett döntött.
Hogy volt-e belső konfliktus Vlčan és Mičovský közt, és hogy emiatt kellett-e távozniuk a korábbi miniszter jelöltjeinek, nem tudni. Hozzá kell tenni, hogy Vlčan 2020-ban maga is dolgozott földművelésügyi államtitkárként, de három hónap után távozott a tárcától. Hogy pontosan miért, az a mai napig sem tisztázott teljesen, bár az új miniszter egy interjúban azt mondta, a távozásának oka pusztán az volt, hogy Mičovskýval különböző elképzeléseik voltak a minisztérium irányításáról.
Mindenesetre a tisztogatás nem állt meg, az új miniszter legutóbb visszahívta a Szlovák Állami Erdőgazdálkodási Vállalat (Lesy SR) igazgatóját, Tomáš Čukát, aki szintén Mičovský jelöltjeként került vezető pozícióba. A vállalat vezetőségében később egy újabb csere is történt: Dušan Lašák lett a gazdasági igazgató.
Vlčan tisztogatásáról megkérdeztük Patasi Ilonát, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) vezetőjét is. Úgy véli, jelenleg még korai lenne megmondani, hogy az új miniszter jelöltjei valódi változásokat hozhatnak-e a mezőgazdasági szektorban. Patasi Ilona megjegyezte, személy szerint nem lát problémát abban, hogy Vlčan olyan személyeket ültet vezetői pozíciókba, akiknek korábban nem volt tapasztalatuk a földművelésügyi tárcával. Az új miniszter törekvéseit egyelőre pozitívan értékeli, viszont még számos problémát lát, amelyeket meg kell oldani. Az államtitkárok távozását Patasi nem értékeli negatívumként, elmondása szerint egyik sem tett sokat a gazdák helyzetének javításáért.
A Patasi Ilonával készített teljes interjút szombaton olvashatják.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
