Egyre gyakrabban merül fel a négynapos munkahét általános bevezetése a világban. Egyes országok pozitívan állnak a kérdéshez, mások szkeptikusabbak, és arra várnak, mit mutatnak majd az eredmények. Dániában és Svédországban például néhány cégben már régebben bevezették ezt a működési rendszert, és a világjárvány kapcsán a téma másutt is egyre inkább rezonál.
A világjárvány következtében otthon rekedt emberek munkájának hatékonyságát kiértékelve egyes tanulmányok arra a megállapításra jutottak, hogy a kevesebb munkanap képes akár növelni a munka hatékonyságát. A négynapos munkahét rendszere már Szlovákiában sem újdonság. Nálunk is van olyan cég, amely kipróbálta már ezt a rendszert.
A téma annak kapcsán is előtérbe került, hogy a nyár elején az ellenzéki Smer is előállt a négynapos munkahét bevezetésével. Robert Fico akkor ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, a szakszervezetek is foglalkoznak a kérdéssel, az emberek körében pedig nagyon kedvező a visszhangja. A szociáldemokrata pártelnök szerint a lépésnek kedvező lenne a hatása a munka hatékonyságára is, mivel úgyis a munkahét első négy napja a leghatékonyabb.
De pozitív lenne szerinte a hatása az idegenforgalomra is, mivel az emberek másként töltenék el a háromnapos szabad hétvégéket.
Bár Ficóék javaslatában nincs semmi forradalmi, hiszen a munka törvénykönyve most sem tiltja, hogy kevesebbet dolgozzunk, bizonyos értelemben mégiscsak felmelegítette a levest.
Szlovákiában például a biztosítással és befektetéskezeléssel foglalkozó NN társaság vezette be ez év januárjától próbajelleggel fél évre a négynapos munkahetet. A dolgozók megválaszthatták, hogy négynapos vagy ötnapos rezsimben akarnak-e dolgozni. Ez azt jelentette, hogy egy részük hétfőtől csütörtökig dolgozott, egy másik részük pedig keddtől péntekig, nyilatkozta a Pravda napilapnak Daniela Tomášková az NN-ből, hozzáfűzve a négymunkanapos rezsimben dolgozók munkaideje nem rövidült, 8 óra helyett 9,7 órát dolgoztak.
A fél év eredményeinek kiértékelése után sikeresnek értékelték a projektet, amelyben a dolgozók 65 százaléka vett részt, s ezek 70 százaléka jó lépésnek tartja a négynapos munkahetet a társadalom fejlődése szempontjából is.
Az alkalmazottak leginkább az ún. work-life balanszot, azaz a munka és a magánélet egyensúlyát értékelték pozitívan, valamint a rugalmasságot és a több szabadidőt.
A kérdés csak az, mi várható a közeljövőben általánosságban véve a munkapiacon. Nikol Richterová szerint a Profesia álláskereső portáltól, nincs arra utaló jel, hogy a világ teljesen visszatér a normális kerékvágásba, az emberek visszatérnek az irodákba, és minden nap be fognak járni a munkahelyükre.
A munkavállalóknak nagyobb lesz a szabadságuk”
– mondja, hozzáfűzve, ezzel összefüggésben manapság egyre inkább a teljesen rugalmas munkavégzésről beszélnek. Szerinte ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak már nem lenne behatárolt munkaidejük, akik éjjeli típusok, azok dolgozhatnának éjszaka, mások meg kora reggel, megint mások dél körül kapcsolódnának be a munkába.
Természetesen ez a modell csak bizonyos területeken lenne megfelelő”
– mondta Richterová.
A négynapos munkahetet a gazdasági szakemberek, a cégek és a szakszervezetek is jónak tartják. Nehezebb azonban a gyakorlati bevezetése, mivel nem alkalmazható minden területen, a szakemberek szerint szakmai vitának, elemzéseknek kell megelőznie a bevezetést arról, milyen módon csökkentsék a munkaórákat, majd azt követően meghatározni, mely területeken vezethető be az új rendszer.
Számos tanulmány, amely a munkahét egynapos csökkentésének hatásait vizsgálta, megállapította, hogy a modell amellett, hogy a munkavállaló több időt tölthet a családjával, csökkentené például a széndioxid-kibocsátást is.
A másik előnye, mivel kevesebb ember dolgozik egyszerre, kisebb irodaterületekre lenne szükség, és csökkenne az energiafogyasztás is. A szakemberek továbbá azt is megállapították, hogy a rövidebb munkaidőben dolgozó emberek hatékonyabban használják fel a szabadidejüket. Vásárlás helyett inkább főznek, vagy testmozgásra használják az időt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
