Júliusban alig nőtt az érdeklődés a koronavírus elleni vakcinák iránt – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) felméréséből. Az adatok alapján egyre kevesebben vannak a bizonytalanok, az oltakozni nem kívánkozók tábora viszont egyre csak növekszik
Az SAV Szociológiai Intézete az MNForce és a Seesame ügynökségekkel együttműködve immár 10. alkalommal készítette el a „Hogy vagy, Szlovákia?” nevű felmérést, amelyben elsősorban az emberek vakcinákkal kapcsolatos hozzáállására kérdeznek rá. A legutóbbi adatgyűjtést július 15. és 20. között végezték. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert ebben az időszakban a járványhelyzet már kedvezően alakult: a járások zöldre váltottak, a kórházban kezelt személyek száma csökkent, néhány vakcinaközpontban pedig már regisztráció nélkül is oltották az érdeklődőket.
A felmérés szempontjából korántsem elhanyagolható, hogy milyen aktuális járványügyi óvintézkedések vannak érvényben, és milyen az általános közhangulat, hiszen ez nagyban befolyásolhatja az emberek véleményét a vakcinákról. Bár a szakértők már ekkor is hangsúlyozták, hogy a delta variáns miatt közeleg a harmadik hullám, a szabályok elég lazák voltak ahhoz, hogy az emberek szabadságérzete is megnövekedjen.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az oltakozni kívánkozók száma a májusi adatokhoz képest nem nőtt jelentősen. A mostani felmérésben a válaszadók 41 százaléka jelezte, hogy már be van oltva – az egészségügyi minisztérium adatai szerint éppen ennyien kapták meg az első dózist –, és mindössze 10,7 százalék válaszolta, hogy még a közeljövőben bejelentkezik a vakcináért. Ez azt jelenti, hogy összesen 51,7 százalék viszonyul pozitívan az oltáshoz, ami a májusi felméréshez képest 3 százalékpontos növekedést jelent. Az elemzők szerint ez csak enyhe ugrásnak tekinthető, olyannyira, hogy a statisztikai hibahatáron belül mozog.
Ezzel szemben jelentősebb eltérés figyelhető meg a bizonytalanok táborában: májusban a megkérdezettek 20,4 százaléka nem tudott állást foglalni a vakcinákkal kapcsolatban, most viszont ez az arány 12,3 százalékra esett vissza. Az adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a bizonytalanok nem az oltáspártiak táborához csatlakoznak, hiszen az oltást elutasítók száma az utóbbi két hónapban 30,9 százalékról 36 százalékra nőtt.
„Az előző felmérésekben elég nagy volt azoknak a csoportja, akik még nem döntöttek az oltásról. A legújabb felmérés viszont azt mutatja, hogy ez a csoport zsugorodik, és a többségük inkább az oltást elutasítók táborát választja”
– jegyezte meg Robert Klobucký, az SAV munkatársa.
Mint ahogy arról már szó esett, az óvintézkedések és a közhangulat komoly hatással van az emberek magatartására, ez pedig a válaszokon is meglátszik. A felmérés készítői ugyanis arra is rákérdeztek, hogy az oltást elutasító személyeknek milyen események, történések változtathatnák meg a hozzáállásukat. 12,5 százalékuk azt felelte, hogy ha egy újabb hullám jönne, és újra sok ember kerülne kórházba, akkor hajlandóak lennének beadatni a készítményt. A szakértők szerint a többi európai országot látva és a delta variáns tulajdonságait ismerve ez már csak hetek kérdése.
További 14,3 százalék válaszolta, hogy ha a háziorvosa oltaná be, akkor meggondolná magát. Erre elvileg már lenne lehetőség, hiszen július 1-től az általános orvosok is csatlakozhatnak a szlovák vakcinaprogramhoz. Más kérdés, hogy végül hány háziorvos döntött úgy, hogy ő is részese lesz a lakosság átoltásának.
Ebből is látszik, hogy az oltást elutasító személyek egy jelentős része még meggyőzhető. Viszont még így is többen vannak azok (29,8 százalék), akik azt mondják, csak akkor adatják be a szert, ha már teljesen bebizonyosodott, hogy a vakcinák biztonságosak.
Az elemzők azt is felmérték, hogy az egyes „táborok” képviselői milyen szociológiai jellemzőkkel rendelkeznek, és sok, korábban azonosított tendenciát ismét sikerült igazolni. A nagyvárosok lakosai (20 ezer személy felett) például még mindig nagyobb hajlandóságot mutatnak az oltás beadatására, mint a vidéki lakosok. Ez persze nem véletlen, hiszen a nagy kapacitású vakcinaközpontok (ahol most már előzetes regisztráció nélkül is oltanak) többségben éppen a nagyvárosokban találhatók.
További jellemző, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező személyek pozitívabban viszonyulnak a vakcinákhoz. Ezzel szemben az oltást elutasítók egy jelentős része vallotta, hogy anyagi nehézségekkel küszködik.
A felmérés készítői arra is rámutattak, hogy sokan továbbra is politikai kérdésként tekintenek az oltásra.
Jóval nagyobb az oltatlanok aránya az ellenzéki választók körében, kivéve a Hlas szavazóit. Ez a tény szorosan összefügg az egyes pártok kommunikációjával: a Marian Kotleba vezette ĽSNS nyíltan oltásellenes üzeneteket fogalmaz meg, Robert Fico és a Smer képviselői pedig ugyan visszafogottabban, de még így is az oltás ellen kampányolnak. Ebből a szempontból Pellegrini kivételnek számít: ugyan nem folytat oltásellenes retorikát, de mégis igyekszik megszólítani az oltásellenesek táborát. Nem véletlen, hogy a parlament előtti tüntetésen az emberek Kotlebát és Ficót éltették, Pellegrinit viszont kifütyülték.
A politikai hitvallás az oltáson kívül a járványügyi óvintézkedésekkel kapcsolatos hozzáálláson is meglátszik. A koalíciós pártok szavazóinak körében többségben vannak azok, akik egyetértenek a kormány kezdeményezésével, miszerint a beoltottakra kevésbé szigorú szabályok vonatkozzanak (éppen emiatt robbant ki a már említett tüntetés is). A Sme rodina szavazói körében a legszorosabb az arány, a szavazóik 40,3 százaléka egyetért az enyhébb szabályokkal, 36,1 százalék viszont ellenzi őket. Ez sem véletlen, hiszen éppen Boris Kollárék voltak azok, akiknek fenntartásaik voltak az említett intézkedésekkel kapcsolatban (azt is meg kell jegyezni, hogy a koalíciós pártok közül éppen a Sme rodina szavazói vannak a legkisebb arányban beoltva).
Az ellenzéki szavazók többsége viszont nem meglepő módon ellenzi, hogy a beoltottakra enyhébb előírások vonatkozzanak. A legalacsonyabb eltérés a Hlas szavazóinál figyelhető meg: 39,4 százalék támogatja, 43 százalék ellenzi.
A felmérés készítői végül arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók támogatnák-e az oltás kötelezővé tételét. A többség ebbe nem menne bele, mindössze 31,2 százalék felelte, hogy azoknak, akiknek az egészségügyi állapota lehetővé teszi, kötelezővé tenné az oltást. A megkérdezettek csaknem kétharmada (61,9 százalék) ellenzi ezt az intézkedést, 7,6 százalék pedig nem tudott állást foglalni.
Ha a kérdés úgy hangzik, hogy kötelezővé tennék-e az oltást bizonyos rizikós csoportoknak (65 év felettiek, egészségügyi dolgozók, tanárok, idősotthonok dolgozói), akkor a válaszadók már nagyobb hajlandóságot mutatnak: 42,3 százalék támogatja, 50,5 százalék ellenzi, 7,6 százalék nem tud dönteni.
Robert Klobucký szerint az oltás és az intézkedések érezhetően két nagy csoportra osztják a társadalmat.
„A beoltottak többsége mindkettőt támogatja, az oltásellenesek viszont egyiket sem”
– zárta a szakértő.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
