A világjárvány alaposan megrengette az egyébként sem stabil lábakon álló szlovák egészségügyet. Nem foghatunk rá azonban mindent a koronavírusra. Mivel magyarázható, hogy a szlovák egészségügy mára az egyik legrosszabbul teljesítő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül?
„Az egészségügyre nagy általánosságban úgy kellene tekintenünk, mint egy termelői szektorra, nem szabadna dotált szociális szolgáltatásként kezelnünk” – mondta el a Trendnek Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője.
Ahhoz, hogy objektív képet kapjunk a szlovák egészségügy helyzetéről, elsősorban a valóban fontos adatokkal kellene megismerkednünk. A legtöbb egészségügyi statisztika, amely megjelenik a közbeszédben, és amely a lakosság számára is eladható, elsősorban olyan adatokra épül, mint például a megmentett életek száma vagy az átlagéletkor növekedése. Jóval kevesebb szó esik a pénzügyi mutatókról, vagyis arról, hogy valójában mennyibe is kerül a szlovák egészségügy. Ugyanakkor, épp a pénzügyi mutatók azok, amelyek közelebb vihetnek az ágazat valós helyzetének a megértéséhez.
Aki úgy gondolná, hogy a valós idejű egészségügyi adatokhoz rendkívül könnyen hozzá lehet férni, az nagyot téved. Még azok az adatok is, amelyek eljutnak az elemzőkhöz, folyamatosan változnak, így rendkívül nehéz felmérni az aktuális helyzetet. Emiatt szinte reménytelen vállalkozásnak számít az egészségügyi rendszerek olyan nemzetközi összehasonlítása is, amely valós képet adna az aktuális helyzetről. „Például azért, mert nemzetközileg összehasonlítható adatból rendkívül kevés van, és ami van, az is rendkívül gyenge lábakon áll. Nem elhanyagolható tényezőnek számít az is, hogy az egészségügyi ellátás minősége csak részben járul hozzá a lakosság jó egészségügyi helyzetéhez, jóval nagyobb szerep jut az egészséges életmódnak és a környezeti tényezőknek” – tette hozzá Vlachynský. Szerinte a közszférának egyébként is súlyos gondjai vannak az általa elvégzett munka minőségének a kiértékelésével. „A politikusoknak csak egy eredmény számít igazán – a választási. Ezt látjuk szinte az összes ágazatban, az iskolaügytől az egészségügyig” – vallja az INESS elemzője.
A gazdaságkutató intézet magához ragadta a kezdeményezést, és úgy döntött, felméri a szlovák egészségügy helyzetét, mégpedig a legfontosabb kritérium, a pénz szempontjából. „Az általunk összeállított, Egészséget a pénzért toplista nem csupán az egészségügyi statisztikán alapul, figyelembe veszi az egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadásokat is. A rossz helyezés így azt mutatja, hogy egyeurónyi befektetésért rendkívül keveset kapunk vissza az egészségben” – magyarázza Vlachynský. Szerinte így az sem csoda, hogy Svájc például a sereghajtók között kullog. „Az egészségügyben elért eredményeik ugyan átlagon felüliek, ez azonban nagyon sok pénzükbe kerül. A gyakorlatban, a végeredmény szempontjából ez persze nem számít, de csak abban az esetben, ha olyan gazdag országról van szó, mint Svájc, ahol a lakosságnak erre van pénze. A probléma akkor áll elő, ha ez olyan országot érint, mint például Szlovákia, ahol az átlagon aluli minőség rendkívül magas árakkal párosul” – állítja Vlachynský. A nagy kérdés szerinte az, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e ezen változtatni, hiszen az egészségügyi problémák nagy része Szlovákiában is épp a rossz életstílussal magyarázható, amin csak a lakosság képes javítani. „Az egészségügynek ebben kellene segítenie az embereket” – tette hozzá az elemző.
Az INESS 2019-ben hozta létre az Egészség a pénzért indexet, 23 mutató alapján hasonlítva össze az országok egészségügyi rendszereit. A vizsgált 25 ország közül az egészségügyi ellátás minőségét tekintve Norvégia, Izland, Svédország, Dánia és Hollandia teljesített a legjobban. Ha azonban az egészségügyi ellátás minősége mellett az arra fordított pénz felhasználásának a hatékonyságát is figyelembe vesszük, akkor az első helyeken Izland, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország osztozik. Szlovákia ezzel szemben a 25 országot vizsgáló listán a 21. helyen található, és szinte az összes mutatóban alulteljesít.
Szlovákia a koronavírus-járvány tavalyi első hullámát viszonylag jól kezelte, az egészségügyre háruló nyomás nem volt olyan nagy, mint más európai országokban, tavaly nyáron ezért úgy tűnt, hogy Szlovákia az egyik legjobb eredményt produkálhatja majd az INESS listáján. „Sajnos, a 2020 és 2021 fordulóján beütött újabb hullám mindent felforgatott. A hatalmas kormányzati kiadások és szigorú járványügyi megszorítások ellenére 2021 májusára Szlovákia a lakosságarányos elhalálozások számát tekintve a világ tíz legrosszabb állama között szerepelt” – figyelmeztet Vlachynský. Magát a listát tekintve az első helyeken ugyanazok osztoznak, mint tavaly, vagyis Izland, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország. Már ami a költséghatékonyságot illeti, hiszen ha csak a minőséget vesszük alapul, akkor a skandináv országoknak, Hollandiának és Svájcnak továbbra sincs kihívója.
Továbbra is vannak olyan országok, amelyek az egészségügyi ellátás szempontjából rosszabbul teljesítenek Szlovákiánál, és amelyekről nem szabadna példát vennünk. „Szlovákia nagy problémája azonban az, hogy nem csupán a minőség rossz, ami egyébként szinte az összes volt szocialista országra jellemző, hanem, hogy ez hatalmas kiadásokkal párosul” – hangsúlyozza Vlachynský, aki azonban lát esélyt a javulásra. „Ha az egészségügyre úgy tekintünk majd, mint a többi termelői ágazatra, alkalmazva az ezekben használt szabályokat (pénzügyi tervezés, árképzési mechanizmus, piaci verseny, menedzseri döntéshozatal), javíthatunk a helyzeten” – vallja az INESS elemzője, aki azonban elismeri, hogy valószínűleg nem az idei év lesz az, amely áttörést hozna a szlovák egészségügyben.
LUCIA PÁCHNIKOVÁ
A szerző a Trend gazdasági hetilap szerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
