Ma Brüsszelben az a fontos cél, hogy meleg aktivisták bejárhassanak az iskolákba, miközben a valós problémák, például az őshonos nemzeti kisebbségek ügyei nem érik el az ingerküszöböt – mondta a Magyar Nemzetnek a nemzetpolitikai államtitkár. Potápi Árpád János ugyanakkor optimista a magyarság Kárpát-medencei helyzetét illetően, és abban bízik, hogy a 21. század a nemzet számára nyertes időszak lesz.
– Minden nehézség, probléma és a járványhelyzet ellenére elmondhatjuk, hogy 2021-ben nagyon jó kiindulási helyzetben van a magyarság. S erre alapozva tudunk úgy építkezni a következő években, évtizedekben, hogy a 21. század a magyarság számára egy nyertes időszak legyen – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Sátoraljaújhelyen zajló Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem kisebbségvédelmi panelje után. Potápi Árpád János elmondta ugyanakkor, hogy az egyes határon túli kisebbségek eltérő helyzetben vannak. Mint kifejtette, mindenhol vannak kisebb-nagyobb konfliktusok, de ha csak a politikai intézményrendszerünket nézzük, akkor nincs okunk panaszra.
– Erdélyben települési és megyei szinten erős önkormányzatokat tudunk felmutatni, és benne vagyunk a kormányban is, a Vajdaságban pedig még inkább így van ez.
A horvátországi magyaroknak is erős képviseletük van horvát a parlamentben, a muravidékieknek pedig Ljubljanában. Felvidéken, bár a magyarok nem kerültek be a parlamentbe, de regionális szinten erősek vagyunk, és szeretnék, ha majd létrejönne egy egységes párt, ami bekerül a törvényhozásba is. Kárpátalján politikai értelemben is a legnehezebb a helyzet, de az önkormányzatokban, járásokban és a megyei szinten is nagyon szép eredményeket értünk el. Ezekre építkezve előbbre tudunk lépni – sorolta a pozitívumokat a nemzetpolitikai államtitkár.
A politikus ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek problémái, ügyei soha nem kerülnek előtérbe az Európai Unióban. Mint kiemelte: Brüsszelben olyan mondvacsinált dolgokra koncentrálnak, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt meg sem említettünk volna. – Ma az a fontos, hogy meleg aktivisták járhassanak be az iskolába, miközben a valós problémák, például az őshonos nemzeti kisebbségek ügyei nem érik el az ingerküszöböt, ami felháborító – hangsúlyozta.
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy ezen a héten a nemzetpolitika fellegvára a sátoraljaújhelyi Rákóczi tábor volt.
A létesítményt a magyar kormány előző évi fejlesztési támogatásával, a Rákóczi Szövetség munkájával sikerült megvásárolni és felújítani. Kiemelte, hogy jelenleg is zajlik még egy beruházás, egy sportkomplexum épül. Szavai szerint a jövőben a tábor egy olyan helye lehet a magyar nemzetnek, főleg az ifjúságnak, ahol mindig meglesz a lehetőség arra, hogy különböző találkozókat le lehessen bonyolítani. – Ez szimbolikus értelemben is történelmi hely, mert innen, a magaslatról rálátunk Szatmárra, az Alföldre, Kárpátaljára és a Felvidékre is. Innen indult el a magyarság Kárpát-medencei története, ezért is jó, hogy ha nem is olyan létszámban, mint ahogy 2019-ig találkoztunk Tusnádfürdőn, de idén ötszáz fővel sikerült ezt a tábort megszervezni – hangsúlyozta.
Magyar Nemzet
The post Mostohagyermekek az őshonos nemzeti kisebbségek Brüsszelben appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
