Na most, akkor járjuk körül az izgalmakat!
Két öreg székely színházba megy. A második felvonás közepe táján az egyikre rájön a futós-szaladós, visszatarthatatlan szapora. Feláll a sor közepén, „elnézést, elnézést, bocsánat”, kibotorkál, és elkezd bolyongani a színház félhomályos folyosóin, és sehol nem találja a vécét. Egyre sötétebb, egyre szűkebb folyosókon jár, végül betéved valami szinte teljesen sötét helyre, ahol a sarokban egy nagy kínai váza áll. Nem bírja tovább, felkuporodik a vázára, elvégzi a dolgát, s elindul vissza. Nagy nehezen visszatalál a nézőtérhez, „elnézést, elnézést, bocsánat” visszabotorkál a helyére, és odasúgja a másiknak:
– Komám, mi történt, amíg nem voltam itt?
– Komám, nagyon izgalmas volt… a grófnő megcsalta a grófot a lakájjal. Aztán bejöttél te és belesz…tál a vázába. Most feszülten várjuk, mi fog történni…
Kezd ilyen izgalmassá válni a Pegasus körüli, a CIA és a CIA-hoz beütött „újságírók”, valamint a Soros nevű, pokolra való sötét gazember és az általa kitartott „civil” szervezetek generálta műbalhé.
Most például az alábbi „hírrel” lepte meg olvasóit a CIA kegyeiből valószínűleg kizuhant 444:
„Magas rangú állami vezetőket nevezett meg a Washington Post, akiknek a telefonjai szerepeltek azon a listán, ami az izraeli Pegasus kémprogram célpontjait tartalmazza. A lap szerint három jelenlegi elnök: a francia Emmanuel Macron, az iraki Barham Salih és a dél-afrikai Cyril Ramaphosa, három jelenlegi miniszterelnök: a pakisztáni Imran Khan, az egyiptomi Mostafa Madbouly és a marokkói Saad-Eddine El Othmani telefonját is támadták. Illetve a listán még több egykori miniszterelnök neve szerepel, többek közt Charles Michel is, aki jelenleg az Európai Tanács elnöke. A Le Monde szerint nem tudni, hogy Macron telefonját végül feltörték-e, de az biztosnak látszik, hogy a marokkói titkosszolgálat áll a támadás mögött.”
Na most, akkor járjuk körül az izgalmakat!
Ezen „hír” megjelenése előtt azt tudhattuk meg ugyanezektől az „újságíróktól”, hogy a Pegasust kizárólag kormányok vásárolhatták meg, ugyanis a gyártó cég úgy döntött, kizárólag kormányoknak adja el. Rendben van, ezt értjük. Vagyis első olvasatban a marokkói kormány megvásárolta a Pegasust az izraeli cégtől, majd a titkosszolgálata ráállt a francia elnök, Macron telefonjára. aha. Ezen a ponton adjuk is át a szót egy másik, a 444-hez nagyon hasonló státuszú „lapnak”, a 24.hu-nak, amelynek tulajdonosát állítólag szintén megfigyelték. Ők ezt írják:
„Mindenesetre az NSO (a Pegasus gyártója – B.Zs.) eleve tagadta, hogy bármelyik ügyfele is szemet vetett volna Macron mobiljára. Márpedig a Zeit és a francia Le Monde közös nyomozása szerint az elnök telefonszáma ott volt a listán. A marokkói titkosszolgálatok mintegy tízezer telefonszámra fenték a fogukat, ebből száz szám a +33-as előhívóval kezdődött, magyarán francia szám volt. Több számhoz tartozó telefont is megvizsgált a nemzetközi újságírócsapat, amiken a Pegasus nyomait találták meg.”
Fenti sorokból leginkább azt érdemes megjegyezni, hogy a világ jelenleg legfejlettebbnek mondott kémprogramja után a Die Zeit és a Le Monde „újságírói” „nyomoznak”, és természetesen nyomozásuk eredményeképpen simán megszerzik a marokkói titkosszolgálat tízezres telefonszám listáját, rajta Macron számával. Majd – figyelj! – több telefont is „megvizsgál” a „nemzetközi újságírócsapat”, s a telefonokon meg is találják a Pegasus „nyomait”.
Az ürgebőrbe kötött és a Dunába hajított kémjelentés ehhez képest röghöz kötött szocialista realizmus. És ami a leggyanúsabb: a gyártó (NSO) tagadja, hogy bármelyik ügyfele Macron telóját b…kurálta volna. Sőt, a 24 rátapint az ügy még gyanúsabb pontjára, imigyen: „Mindenesetre árulkodó a marokkói kormány válasza, ami kategorikusan visszautasította a vádakat, valamint a megfelelő intézkedések meghozatalával fenyeget.”
„Mindenesetre árulkodó” – ez a kedvenc fordulatom. Tehát a gyártó azt mondja, nem volt ilyen, a megvádolt tagadja az egészet, bizonyíték sehol, de a „nemzetközi újságírócsapat” kinyomozta. S különben is: tudjuk, hogy aki tagad – bűnös. Aki nem gyanús – az a leggyanúsabb. Virág elvtárs feltámadt…
De térjünk vissza Marokkóba, mert kap a dolog egy vajszínű árnyalatot. Ugyanis a „nemzetközi újságírócsapat” azt is „kinyomozta”, hogy a megfigyeltek és lehallgatottak listáján rajta van a marokkói miniszterelnök, Saad-Eddine El Othmani, továbbá a marokkói király, VI. Mohamed is. Tehát akkor, hogy értsük: Marokkó megvásárolta a Pegasust, majd a marokkói titkosszolgálat összegyűjtött mintegy tízezer telószámot, akiket megfigyelt vagy meg akart figyelni, köztük Macron francia elnökét, mindezt onnan tudjuk, hogy a „nemzetközi újságírócsapat” „kinyomozta”. De akkor ki adott utasítást a marokkói miniszterelnök és a marokkói király megfigyelésére? A marokkói titkosszolgálat? Mert ez így elsőre elég meredeknek tűnik, nem? És akkor a marokkói miniszterelnök és a marokkói király tudta, hogy Macront megfigyelik, sőt, ők adtak utasítást erre, avagy fogalmuk sem volt semmiről, hiszen őket is megfigyelte az elszabadult hajóágyúként működő marokkói titkosszolgálat?
Csupa jó kis kérdés, mi?
És úgy tűnik, szegény Macron az egyetlen, igazi áldozat…
Igen ám, de az ügy Franciaországban is kap egy vajszínű árnyalatot! Ugyanis a francia sajtóban arról is lehet olvasni – bár erről valamiért a 444 és a 24 nem értekezik –, miszerint a Pegasussal megfigyeltek francia újságírókat és közéleti személyiségeket, méghozzá olyanokat, akik nem nagyon szimpatizálnak a jelenlegi francia kormánnyal. Így például megfigyelték (lehallgatták?) a Mediapart nevű szélsőbaloldali internetes újság munkatársait, továbbá Éric Zemmour írót, esszéistát és újságírót, akit 444-es és 24-es körökben illik szélsőjobboldalinak titulálni, ebből is lehet tudni, hogy egy normális, nagy tehetségű, konzervatív alkotóról van szó. Namármost, azt a 24.hu is felveti kérdésként, vajon mi értelme van annak, hogy Marokkó, Franciaország szoros szövetségese és első számú gazdasági partnere egyszercsak elkezdi lehallgatni a francia elnököt. Erre ők a következő magyarázatot adják:
„A válasz Nyugat-Szahara, a volt spanyol gyarmat Marokkótól délre, aminek foszfáttal (a műtrágya egy fontos alapanyaga) dugig teli földjét Marokkó elfoglalta és magához csatolta, amit az Európai Unió nem ismer el. És mivel az EU külpolitikájának Macron az egyik fő irányítója, Marokkóban tudni akarják, e kérdésben mekkora a mozgástér.”
Remek, elhisszük. De azt ugye nem akarják velünk elhitetni, hogy a nyugat-szaharai foszfát miatt hallgatják le a semmilyen kormányzati befolyással nem rendelkező szélsőbalos újságírókat meg a semmilyen kormányzati befolyással nem rendelkező Zemmourt a marokkóiak?
Nem inkább arról lehet szó, hogy a Pegasus Franciaországban nem csak úgy van jelen, mint az elnök telójára telepített ármány, hanem úgy is, mint a francia titkosszolgálat által használt eszköz? Vagyis: Franciaország szintúgy bevásárolt a Pegasusból, és nem volt rest használni is?
Hamarosan ezt is megtudjuk majd, persze nem a „nemzetközi újságírócsapattól”. Majd máshonnan. De ne felejtsük: a mai napig nincs válasz arra, melyik az az ötven ország, amelyik bevásárolt a Pegasusból.
Mindenesetre a CIA, Soros, a Soros-prosti NGO-k meg a nemzetközi újságírócsapatok most kuporodnak rá a (kínai) vázánkra.
És mi feszülten várjuk, mi fog történni…
Bayer Zsolt – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
