A „balatoni vízbőlmentő és viharjelző szolgálatát” elindítása, az anyák napja meghonosítása Magyarországon, a Srí Lanka-i cunamit követő helyreállítási munkálatokban való aktív részvétel. Elsőre talán nehéz megtalálni az összefüggést, de a leírtak mind a Magyar Vöröskereszt érdemei. A kiemelt mozzanatok csak apró töredékek a szervezet jótékonysági akcióinak töreténetéből, a sor még hosszasan folytatható.
A hazai Vöröskereszt 1884. október 19-én Ferenc József által felavatott Erzsébet Kórházának kórtermeit az az Ivánka Imre mutatta be a királynak, aki honvéd ezredesként két éven át volt bebörtönözve a szabadságharc idején.
A magyar szervezet az első világháborúban állította fel a Tudósító Irodát (később Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal), amelynek önkéntesei az eltűnt, megsebesült vagy fogságba jutott bakák és az aggódó hozzátartozók között segítettek kapcsolatot találni.
Az 1897. évi görög–török háború során a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete fehérneműket, gyógyszereket és kötözőanyagokat küldött mindkét harcoló félnek.
Az anyák napját a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg hazánkban, az amerikai hagyományt összekapcsolva a májusi Mária-tisztelettel. 1925-ben köszöntötték első ízben a magyar édesanyákat. A pesterzsébeti Erzsébet téren látható az „Anyák szobra”, amelyet többek között a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt állíttatott.
A hazai Vöröskereszt életében a szegények támogatása az első világháborút követően kapott nagyobb hangsúlyt. 1934-ben az Egylet 1137 kirendeltsége 57 ezer pengőt gyűjtött össze a nyomor enyhítésére.
Az 1921-ben megalakult idén 100 éves Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tagjai békeidőben többek között elsősegélynyújtási tanfolyamokat és egészségnevelési programokat szerveztek, a háború idején pedig szeretetcsomagokat készítettek a frontkatonák számára, vagy ágyneművarrással segítettek.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
