Tóth Árpád (1886–1928), a Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb lírikusa (mellesleg zseniális műfordító) református családban nevelkedett. 1889-től a „kálvinista Rómában” töltötte gyermek- és ifjúkorát. 1905 és 1909 között a pesti egyetem magyar–francia szakos hallgatója volt, de szobrászművész édesapját egy emlékművét ért méltatlan támadás miatt teljesen ellehetetlenítették. Emiatt Tóth Árpád otthagyta az egyetemet, és újságíró lett Debrecenben, hogy eltarthassa az anyagilag megrendült családot.
Debreceni működése idején számos emberrel került szoros, baráti kapcsolatba. Többek között egyik múzsájával, a Hajnali szerenád Annuskájával, aki gyakran töltötte a nyarat a Gölnicbányához közeli – akkor még túlnyomórészt németek lakta – Svedléren (ma Švedlár), ahol jó barátnője lett a helyi zsidó orvos, Schöntag Samu lányának, Erzsikének. Mivel a vidék levegője jót tett a fiatal korától gyenge tüdejű költőnek, ő is rendszeresen megfordult a településen, és összebarátkozott az orvos fiával, Schöntag Alfréddal.
A Schöntag-ház rendszeres vendégeként természetesen jelen volt Schöntag Erzsike lakodalmán is. Már minden készen állt a szertartás megkezdésére. Elkészült a díszes bársonysátor, megfőtt az ünnepi ebéd is, ám váratlanul bonyodalom támadt.
A zsidó hagyomány szerint ugyanis egy lány csak tíz érett korú zsidó férfi jelenlétében mehet férjhez, de a násznagy, aki a lakodalmi sátorba vezette volna a menyasszonyt, kilenc zsidó férfinál nem tudott többet összeterelni.
Az örömapa, a vőlegény és mindenki, aki csak ott volt, igyekezett meggyőzni a papot, tekintsen el a szigorú feltételektől, és elégedjen meg kilenc férfival. A rabbi azonban hajthatatlan maradt, és már az a veszély fenyegetett, hogy az esküvőt el kell halasztani.
Végül Tóth Árpád múzsája, Annuska, aki az egyik koszorúslány volt, megtalálta a megoldást. Átszaladt a szomszéd szobába, ahol a vőfélye, Tóth Árpád várakozott a jelenésére. Könyörgő hangon így szólt hozzá:
Pádi (ez volt Tóth Árpád beceneve), maga megmentheti Erzsikét és az esküvőt. Menjen oda Schöntag doktor bácsihoz, és mondja meg neki, hogy maga beáll a hiányzó tizedik helyett.”
Tóth Árpád értetlenül bámult a lányra, fogalma sem volt róla, miről van szó. Erre Annuska beavatta a zsidó szokások alapjaiba és a költő rögvest megértette, hogy most a tizedik zsidó férfi szerepét kell református létére eljátszania. Megkérte Schöntag doktort, hogy magyarázza el neki részletesen, mi lesz a teendője a szertartás során, és főleg afelől okosítsa ki, hogyan tudná leplezni a turpisságot a rabbi előtt.
Az esetről beszámoló krónikás így summázta a történteket:
Minthogy abban az időben még nem kértek szigorúan minden esetben pecsétes papírt az emberek felekezeti hovatartozásáról, Tóth Árpád debreceni protestáns érettkorú fiatalember sikeresen állt be a svedléri lakodalomban – tíz zsidó híjában – díszzsidónak.”
Megjelent a Magyar7 2021/28. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
