A 90-es évek első fele óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki a hidegháború egyik utolsó maradványa, a kubai rezsim ellen. Az okok között nem ideológiai megfontolások állnak, az emberek egyszerűen még a létszükségleti áruk is hiánycikké váltak, nincsenek gyógyszerek és nincs élelmiszer. A kubai kormány korlátozta az áramszolgáltatást és az internetet, a demonstrációk ugyanis az egész fővárosra kiterjedtek és jól szervezettek.
A BBC közlése szerint több ezer ember vesz részt a megmozdulásokon, annak ellenére, hogy a Moszkva által erősen támogatott szigetország vezetői mozgósították a katonaságot, és a stratégiailag fontos pontokra fegyvereseket vontak össze.
A tüntetőkkel nem bánnak kesztyűs kézzel, paprikasprayt, gumibotokat használnak ellenük, halálesetről azonban egyelőre nem érkezett hír. Több tucat embert azonban őrizetbe vettek, Miguel Díaz-Canel elnök – Fidel Castro utódja – pedig ellenforradalmat emleget, és Kuba „ellenségeit” (értsd, az Egyesült Államokat) vádolta meg a tüntetések kirobbanásáért.
Emberjogi szervezetek szerint legalább 100 embert hurcoltak el a hatóságok, a tüntetésben résztvevőket módszeresen keresik fel otthonaikban, elhurcolják barátaikat és kollégáikat is.
Az internetet, a tüntetők egyik legfontosabb szervezési eszközét, a havannai kormány korlátozta. Kubában 2018-tól van mobilinternet, bár a rendszer felett teljes ellenőrzése van az Etecsa telekommunikációs állami társaságnak.
Most, az Etecsa szerverei korlátozzák a WhatsApp, a Facebook és az Instagram, de még a Telegram hozzáféréseket is. A biztonság kedvéért még az áramszolgáltatást is szüneteltetik a tüntetők közti kommunikáció megakadályozása érdekében. Hasonló módszert alkalmazott tavaly Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök is az elcsalt elnökválasztások miatt kirobbant demonstrációk leverésére.
A letartóztatott tüntetők a rendőrőrsök előtt gyűltek össze, hogy információt kapjanak hozzátartozóikról.
Kubában a helyzet a belpolitikai problémákon kívül is lesújtó. Az egyik sajtónak nyilatkozó tüntető úgy foglalta össze: „Nincs kaja, nincs gyógyszer, nincs szabadság. Nem engednek élni”. Több városban csak a drágább termékekhez lehet hozzájutni olyan üzletekben, ahol más valutában kell fizetni. A tömeg a tüntetések kirobbanásának első estéjén ezeket fosztotta ki elsőnek.
Kubában diktatúra van. A mostani, húsz nagyvárosra kiterjedő demonstrációs hullám nagyon ritkának számít a szigetországban. Hasonló utoljára 1994-ben történt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
