A „régi időket” idézte az angol szurkolók viselkedése a labdarúgás ünnepnapján. A drukkerek nemcsak saját játékosaikkal voltak kíméletlenek, hanem a békés olasz szurkolókkal szemben is agresszívan viselkedtek. Az angol labdarúgó-szövetség (FA) elítélte a tizenegyest hibázó játékokat ért rasszista támadásokat, de még a brit kormányfő is megszólalt az ügyben. Kérdés, hogy mit szól ehhez az UEFA, amely eddig elnézően bánt a két elődöntőnek és a döntőnek is otthont adó angolokkal, miközben szintén rasszizmusra hivatkozva szigorú büntetéseket szabott ki a Magyar Labdarúgó-szövetségre.
Az 1966-os világbajnoki döntő után ötvenöt évet kellett várni, hogy egy rangos tornán újra a végső győzelemért játsszon az angol válogatott. Ünnepre készültek a szigetországban, felfokozott volt a hangulat, és már a kupát is kezükben érezhették Harry Keane-ék, de a tizenegyesekkel elbuktak: vereség nélkül két kapott góllal zárták a kontinensviadalt. Úgy látszik ez sok volt a szurkolóknak.
A vasárnap esti Eb-döntőben három fiatal színes bőrű játékos tizenegyest hibázott. A csapat szurkolói ezután rasszista rigmusokkal üzentek nekik. A közösségi médiában pedig még ennél is durvább atrocitások érték Bukayo Sakát, Jadon Sanchót és Marcus Rashfordot. Utóbbit, a Manchester United csatárcsillagát tavasszal II. Erzsébet királynő is kitüntette a koronavírus-járvány idején a rászoruló gyermekek megsegítéséért indított kampányáért.
Az angol labdarúgó-szövetség közleményében elítélte a játékosat ért verbális támadásokat, és a lehető legkeményebb fellépést sürgették a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. A játékosaink mellett állunk – írták.
Boris Johnson kormányfő is kénytelen volt megszólalni az ügyben.
„Ez az a csapat megérdemli, hogy hősként tekintsenek rá, nem pedig, hogy rasszista módon gyalázzák a közösségi médiában. Szégyelljék magukat azok, akik felelősek ezért a megdöbbentő gyalázkodásért” – írta.
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Gareth Southgate szövetségi kapitány is, aki magára vállalta a felelősséget, hogy az érintett három fiatal játékost jelölte ki a tizenegyesrúgásoknál. Ugyanakkor megbocsáthatatlannak nevezte a rasszista támadásokat.
Megszólalt Vilmos herceg is, aki szintén gyomorforgatónak tartotta a játékosokat ért támadásokat.
A brit sajtó ugyanakkor arról írt, hogy Johnson korábban nem ítélte el a szurkolókat, amiért kifütyülték a térdelő játékosokat. A 85-szörös válogatott Gerry Neville pedig azzal vádolta Johnsont, hogy ezzel is a rasszista szurkolók alá adta a lovat.
Néhány órával a kezdőrúgás előtt több száz, jeggyel nem rendelkező drukker próbálta meg áttörni a beléptető kordonokat a Wembley Stadionban. A szervezők vasárnap délutáni közleménye szerint néhány személyről volt szó, ám a közösségi médiában szereplő videók szerint több tucatnyi ember akart bejutni erőszakosan a stadion területére.
A közösségi médiában olyan felvételek jelentek meg, amelyeken a helyi biztonsági erők verekednek a szurkolókkal. A szervezők közleménye szerint egyetlen drukker sem járt sikerrel, ugyanis ezek az incidensek még egy külső szektorban történtek.
Az angol sajtó jelentése szerint azonban sokan azok közül, akiknek jegye volt a döntőre, nem élvezhette a mérkőzést a jogosulatlanul bejutó szurkolók miatt, ami arra utal, mégis sokan bejutottak a stadionba. Arról is szólnak a híradások, hogy több szurkolótól erőszakkal vették el a jegyét.
Az illegálisan a stadionba bejutó drukkerek egészségügyi kockázatot is jelentenek, hiszen csak negatív koronavírusteszttel lehetett a Wembley-be bejutni.
Az egészen elképesztő jelenetek rávilágítanak a biztonsági hiányosságokra. A szigorúbb karaténszabályok miatt még az is felmerült, hogy a döntőt nem Londonban, hanem Budapesten rendezik. Az angol főváros végül mind a két elődöntőt és a döntőt is megrendezhette.
A vasárnap történt események azonban felvetik azt a kérdést, hogy vajon a londoni rendőrség kellően felkészült-e az Eb-döntő biztosítására.
Nem volt botránymentes a szurkolói zónába történő bejutás sem. A londoni rendőrég közleménye szerint a Trafalgar térre is sokan próbáltak bejutni érvényes jegy nélkül.
Az angol szurkolók közül néhányan úgy gondolták, hogy jó móka lehet, ha a döntő előestéjén tűzijátékkal zavarják meg az ellenfél játékosainak pihenését. Az olasz csapatot a Tottenham edzőpályája mellett szállásolták el, és ott történt az incidens.
A szurkolók bűnlajstroma itt még nem ért véget. Az olasz himnusz alatt is sokan fütyültek. Akik követték az élő közvetítést, azok láthatták, hogy az olasz csapat ettől csak még elszántabb lett, és teljes hangerővel énekelték a játékosok a nemzeti éneküket.
A hazai pályán játszó angolok vereségét a szurkolók egy része nehezen emésztette meg. Szintén a közösségi oldalakon látható felvételek szerint több olaszt is erőszakos támadás ért, de külföldieket is bántalmaztak. Ezen a videón az látszik, hogy még a stadion területén megvadult angolok rátámadnak az olasz szurkolókra.
London-szerte a szurkolók lámpaoszlopokra másztak fe vagy éppen onnan ugráltak le, sörös kancsókat dobáltak. A rendőrség közleménye szerint az esti mérkőzés után mintegy félszáz embert vettek őrizetbe, és 19 rendőr sérült meg.
A britek az elmúlt évtizedekben jelentős lépéseket tettek a futballhuliganizmus visszaszorítására és a biztonságos szurkolás körülményeinek megteremtésére. Az 1985-ös heyseli tragédia után több évre kitiltották az angol csapatokat a nemzetközi kupaporondról, majd Hillsborough után megszigorították a biztonsági előírásokat.
1989. április 15-én a sheffieldi Hillsborough Stadionban 96 ember vesztette életét a Liverpool–Nottingham Forest FA-kupa-elődöntőn bekövetkezett tömegkatasztrófában. A tragédia utáni években eltűntek a kerítések az angliai focistadionokban a pálya széléről, az elavult épületeket bezárták vagy felújították, az állóhelyeket megszüntették.
Az összes stadion bekamerázták, így azonnal azonosíthatók a szabályszegők, randalírozók vagy azok, akik rasszista rigmusokat skandálnak.
Az UEFA fegyelmi testülete 30 ezer euróra büntette az angol szövetséget a negyeddöntőn történtek miatt. A Dánia–Anglia mérkőzés kezdete előtt az angol szurkolók egy része bekiabálásokkal megzavarta a dán himnuszt, a meccs alatt pirotechnikai eszközöket használtak, illetve lézerfénnyel zavarták meg Kasper Schmeicher. Az eset nagy visszhangot váltott ki.
Ezzel szemben a magyar szövetséget 100 ezer euróra és három zárt kapus UEFA-rendezésű mérkőzésre büntették, mert a szövetség szerint budapesti és müncheni találkozóin diszkriminatívan viselkedtek egyes magyar szurkolók. A harmadik mérkőzésre szóló büntetést az európai szövetség két évre felfüggesztette.
Marco Rossi szövetségi kapitány az M1-nek elmondta, azért lepte meg a hír, mert nem hallott vagy látott rasszista, illetve homofób megnyilvánulást a magyar szurkolóktól a stadionban. „Bár az UEFA-nak több felvétele is van, amit biztosan részletesen megvizsgáltak. Szerencsére az angolok ellen telt ház előtt játszhatunk majd, mert a vb-selejtező FIFA-rendezvénynek számít. Zárt kapunál, szurkolók nélkül viszont elveszik a labdarúgás varázsa, ezért nagyon sajnálom a döntést” – fogalmazott az olasz tréner.
A nagy kérdés, milyen büntetésre számíthat az UEFA-tól Eb egyik társházigazdája. A botrányos esetek nem vetnek túl jó fényt az angol–ír közös pályázatra. A két ország ugyanis együtt rendezné meg a 2030-as világbajnokságot.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
