„Mostanában szoktam gondolkozni azon, miért lehet valaki baloldali. Genetikailag ilyen, vagy csak túlságosan nyomasztja a rossz lelkiismerete? Kicsit mélyebben belegondolva azonban túlságosan a normális ember szemszögéből tudunk csak belegondolni ebbe, mert ha elengedjük, akkor balliberálisnak lenni a legjobb dolog lehet a világon.
A kezdeti borzongás után gondoljuk csak végig, hogy mennyire így van. Tulajdonképpen nem kell csinálnod semmit, ha meg mégis, és elbaszod, akkor sincs semmi gond, hiszen válogatott baloldaliak hada fog téged kimenteni a balliberális szavazóknál, akik amúgy se tudnának haragudni rád, hiszen olyan édes cuki magas kisgyerek vagy.
Az egészben az a legszebb, hogy ha nincs kedved vagy bátorságod, akkor az egész nemcsinálásodat elnevezheted valami rosszul értelmezett eufémizmussal a természet és az ember ősi összhangjához való visszatérésnek.
Mondjuk, ha nincs kedved lehúzni magad után a szart a vécében, az simán lehet a legyek szaporodását elősegítő nemes kísérlet.
Aztán abból se lesz nagy baj, ha évekig pofázol valami faszságot. Mondjuk, hogy nem vagy MSZP-s, vagy meg kell állítani 0rbánt abban, hogy újabb és újabb stadionokat építsen fel. Ezek után simán kiállhatsz MSZP-s jelöltként, vagy kimehetsz a legnagyobb magyar szurkolóként, és senki nem szólhat érte semmit, mert a végén még te leszel a legjobban felháborodva. A legszebb, hogy független újságíróként is gond nélkül lehetsz MSZP-s jelölt, mert az újságírói függetlenséget a baloldalon ilyesmi nem befolyásolja.
Akkor sincs semmi gáz, ha esetleg nem csak jelölt vagy, de a gyanútlan választók meg is választanak, ilyenkor ugyanis gond nélkül visszahívhatod magad köré a már sokadszorra megbukott MSZP-SZDSZ-es arcokat. Valószínűleg úgyis csak ők tudnak számolni a társaságból, bármekkora balfékek voltak is régen, így a “munkájuk” nemcsak opció, de egyszerűen nélkülözhetetlen számotokra.
Ha valaki nagyon ugat, hogy nem így van, akkor egyszerűen feljelented, vagy beszólsz neki, hogy menjen gyalog. Ha köcsögölnek veled, hogy hol van ez meg az a papírod, meg miért írtad bele az önéletrajzodba, akkor csak annyit kell mondanod, hogy az nem is én voltam, meg úgy általában véve te kurvára tudod ezeket, csak hiperpasszívan tolod. Ja, és közben mindig mosolyogjál! Az fontos.
A másik nagyon fontos dolog, hogy ha semmit nem csinálsz, akkor is rinyálj. Sírjál, hogy elvették a pénzt, aztán még azon a héten oszd ki szépen a spanjaidnak. Nyugi, mert senki nem mer majd rákérdezni, hogy a fizetésed mellé miért jár jutalom a semmittevésért, meg hogy van pénzed, ha nincs.
A legjobb egyébként nem is ez a semmittevős rész, hanem amikor tényleg belemászol a köcsög jobboldaliak arcába a hülyeségeiddel. Mennyire istenkirály lenne már civil szervezetet alapítani, és rengeteg külföldi dellát felnyalni a csatahajózás népszerűsítésért?
Én kurvára nem csinálnék semmit, csak járnám az ovikat egymás után, és megvillantanám a gyerekek előtt a hatalmas, eres csatahajómat. Aztán, ha az óvónénik elküldenének a vérbe, meg rám hívnák a yardot, hogy most már tényleg takarodjak a kurva anyámba, még nekem állna feljebb.
Ha meg végképp ki lenne már mindennel a csatahajóm, akkor egyszerűen csak elmennék moralizálni. Osztanám az észt jútubon, hogy mit meg hogy kéne, és ha valaki beugatna, hogy MSZP-alelnökként meg utána volt fideszesként mit pofázok már, csintalanul csak annyit kiabálnék neki, hogy hagyjuk ezt már, öcsém!
Szóval összegezve kurva nagy holliday lehet baloldalinak lenni. Minden észérv mellette szól, csak szerencsére érzelmileg annyira gyűlölöm a sok pofátlan semmirekellő kártékony pedofil szarházit, hogy már sose leszek az.
Kurtz ezredes: Amikor kipróbáltam a baloldaliságot
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
