A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból – derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett.
Ismert, hogy egyes élőlények nőstényei képesek aszexuálisan, vagyis hím közreműködése nélkül szaporodni – írja az Origo.
A szűznemzés (partenogenezis) előnye, hogy nem kell időt és energiát fordítani a párosodásra, a génállomány pedig nem hígul fel.
Hátránya, hogy csökken a genetikai változatosság, ami megnehezíti az adott faj alkalmazkodását az állandóan változó környezeti viszonyokhoz.
A partenogenezis nem hibátlan szaporodási mód, mivel a genetikai anyag egy kicsiny része a rekombinációként ismert folyamat során rosszul rendeződik át, ami fejlődési rendellenességekhez, vagy steril peték létrejöttéhez vezet.
A foki mézelő méhek (Apis Mellifera Capensis9 dolgozói azonban mutáció révén képessé váltak arra, hogy a rekombináció elkerülésével tökéletes klónokat hozzanak létre magukból.
Míg a tanulmányozott méhfaj királynője szexuálisan, dolgozója aszexuálisan szaporodik. A Sydney-i Egyetem kutatói egy kísérletben megakadályozták, hogy a királynő hímekkel (herékkel) párosodjon, így ő is szűznemzésre kényszerült.
Ezt követően megvizsgálták, hogy a királynő és a dolgozók peterakása során milyen gyakorisággal fordult elő rekombinációs folyamat.
Meglepetésre azt találták, hogy a királynő utódaiban százszor több rekombináció ment végbe, mint a dolgozók ivadékaiban, akik ezzel tulajdonképpen önmaguk közel tökéletes kópiáit hozták létre.
Azt is sikerült kimutatni, hogy a vizsgált kaptár klónjainak jelentős része egyetlen felmenőre vezethető vissza – egy dolgozóra, ami az elmúlt harminc évben több milliószor „másolta le” magát.
A klónok mindegyike egészséges és termékeny volt, valamint a szaporodás során sikerrel akadályozták a rekombinációs folyamatot.
A klónok támadása
Benjamin Oldroyd, a Sydney-i Egyetem viselkedésgenetikusa szerint ezek a klónok meglehetősen önző viselkedést mutatnak – előfordul, hogy a kolónia királynőjének elhullásakor, a jövőbeni királynőket tartalmazó petéket egyszerűen kihajítják, és saját tojásaikat rakják a helyükre.
Ilyen tekintetben a klónok inkább ráksejtekre hasonlítanak, amik kontrollálhatatlan szaporodásukkal felemésztik a „szervezetet”, vagyis saját kolóniájukat.
A foki mézelő méhek klónjainak másik csoportja azonban egészen más utat választ – a rivális afrikai síkvidéki mézelő méh (Apis mellifera scutella) fészkeit szállják meg.
Kémiai anyagok kibocsátásával arra kényszerítik az ott dolgozókat, hogy saját ivadékaik helyett az ellenség utódait neveljék, és ezzel rövidesen a kolónia összeomlását idézik elő.
Becslések szerint a síkvidéki mézelő méh kolóniák 10 százaléka válik évente a parazita életmódot folytató klónok áldozatává.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
