Június 25-én, pénteken az Apostoli Palotában fogadta Ferenc pápa a Lutheránus Világszövetség képviselőit, élükön Musa Panti Filibus evangélikus érsekkel, a világszövetség elnökével.
Beszéde kezdetén Ferenc pápa felidézte Lundba tett látogatását, abba a városba, ahol a Lutheránus Világszövetséget megalapították. Az ökumenizmus jegyében telt felejthetetlen úton megtapasztaltuk a megbékélés evangéliumi erejét, tanúsítva, hogy „párbeszéd és közös tanúságtétel révén már nem vagyunk egymás számára idegenek” (Közös nyilatkozat, 2016. október 31.). Már nem idegenek, hanem testvérek vagyunk.
„A konfliktusoktól a közösség felé tartó úton az Ágostai hitvallásra emlékezés napján [június 25. – a szerk.] azért jöttetek Rómába, hogy növekedjék az egység köztünk” – fogalmazott a pápa. A Szentatya kifejezte reményét, hogy az Ágostai hitvallás felolvasásának 2030. június 25-én esedékes 500. évfordulója pozitív hatással lesz az ökumenikus útra. Ferenc pápa megjegyezte, hogy a konfliktusoktól a közösség felé tartó utat csak válságokon keresztül lehet megtenni, de a válság segít a növekedésben.
– tette hozzá szabadon a pápa.
Abban az időben
és csak később vált az Evangélikus Egyház hitvallási iratává. Az evangélikusok és a katolikusok már 1980-ban, a hitvallás felolvasásának 450. évfordulója alkalmából megerősítették: „Amit az Ágostai hitvallásban közös hitként elismertünk, az segíthet abban, hogy a mi korunkban is új módon valljuk meg ezt a hitet” (Közös nyilatkozat 27). Megvallani közösen azt, ami összekapcsol a közös hitben. Ahogy Pál apostol szavai szólnak: „Egy test…, egy a keresztség. Egy az Isten” (Ef 4,4.5–6).
Egy az Isten. Az Ágostai hitvallás első cikkelye hitet tesz a Szentháromság egy Isten mellett, kifejezetten utalva a niceai zsinatra, ami pedig nemcsak a katolikusok és az evangélikusok számára, hanem az ortodox testvérek és sok más keresztény közösség számára is kötelező érvényű hitvallási forma. Ez egy közös kincs, és dolgozzunk úgy – kérte a pápa –, hogy ennek a nagy zsinatnak a 2025-ben esedékes 1700. évfordulója új lendületet adjon az ökumenikus útnak, amely Isten ajándéka, és immár visszafordíthatatlan út számunkra.
Egy a keresztség. Amit Isten kegyelme örömünkre ad, hogy egyre inkább legyőzzük a megosztottságot, fokozatosan gyógyítsuk az emlékezetet, és kiengesztelődve együttműködjünk, éppen a bűnök bocsánatára rendelt egy keresztségben találja meg az alapját. A szent keresztség az eredeti isteni ajándék, amely minden vallási erőfeszítésünk és a teljes egység elérése iránti elkötelezettségünk alapja. Igen, mert
Ez nem emberi közvetítéseken és megállapodásokon alapul, hanem Isten kegyelmén, amely megtisztítja az emlékezetet és a szívet, feloldja a merevségeket, és a megújult közösség felé irányít: nem lefelé irányuló engedmények vagy békítgető szinkretizmusok felé, hanem a különbségekben kiengesztelődött egység felé. Ennek fényében ösztönzi a pápa mindazokat, akik a katolikus–evangélikus párbeszédben vesznek részt, hogy magabiztosan folytassák a szüntelen imádságot, a közös szeretet gyakorlását és Krisztus Testének különböző tagjai között a mind nagyobb egység keresését.
Egy a Test. A pápa a taizéi ökumenikus közösség rendszabályából idézett: „Szenvedéllyel keressétek Krisztus Testének egységét!”. Az egység iránti szenvedély a szenvedésen keresztül érlelődik, amelyet Krisztus Urunk Testének sebei iránt érzünk. Amikor fájdalmat érzünk a keresztények megosztottsága miatt, akkor közelítünk ahhoz, amit Jézus átél, továbbra is látva, hogy tanítványai széthúznak, és megszaggatják a köntösét.
Ferenc pápa köszönet mondott a lutheránus küldöttségnek, mely egy paténát és egy kelyhet ajándékozott neki, melyek a taizéi közösség műhelyében készültek, és amelyek felidézik az Úr szenvedésében való részvételünket.
Valójában mi is egyfajta passiót élünk át, kettős jelentésben: egyrészt fájdalmat, mert egyelőre nem lehet ugyanazon oltár és ugyanazon kehely körül összegyűlni; másrészt szenvedélyt az egység ügyének szolgálatában, amiért az Úr imádkozott, és amiért felajánlotta életét.
Folytassuk tehát szenvedéllyel az utat a konfliktusoktól a közösségig, a válságon keresztül. A következő szakasz az Egyház egységének, a szolgálat és az Eucharisztia közötti szoros kapcsolatnak a megértése. Fontos, hogy lelki és teológiai alázattal nézzük a megosztottsághoz vezető körülményeket, bízva abban, hogy ha nem is lehetséges meg nem történtté tenni a múlt szomorú eseményeit, akkor is egy kiengesztelődött történelmi felfogásban újra lehet őket olvasni. A Lutheránus Világszövetség 2023-as közgyűlése fontos lépés lehet az emlékezet megtisztításában és megannyi lelki kincs gyarapításában, amelyekkel az Úr az évszázadok során elhalmozott minket.
„A keresztre feszített és feltámadott Úr áldjon meg mindannyiunkat, és különösen önt, kedves Junge tiszteletes, aki október 31-én befejezi főtitkári szolgálatát” [Martin Junge – a szerk.] – mondta Ferenc pápa, aki végül megköszönte a látogatást, és arra kérte vendégeit, hogy imádkozzanak együtt, mindenki a saját nyelvén mondva a Miatyánkot a keresztények közötti teljes egység helyreállításáért.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
