Kint voltam én is Münchenben. Saját tapasztalataim:
Folyamatosan – és nyilván szándékosan, s indokolatlanul – minden helyszínt túlbiztosítottak rendőrökkel. Fenyegető jelenléttel voltak ott mindenhol, annak ellenére, hogy teljesen békésen viselkedett minden magyar. Sok család, kis gyerekek is voltak köztünk. Ugyanakkor nem látszott semmi személyes a rendőrökön, illetve látszott, hogy azért teszik amit tesznek, mert utasítják őket. Provokációk sora volt egész nap a városban, főleg a városvezetés (!) részéről. Az „új német zászló” kint volt minden buszon és villamoson. A városházán is ki voltak pakolva. Színtiszta, felsővezetői provokáció volt, mert ma, azaz a meccs másnapján, már nem voltak kint!!!
A stadionba beléptetés kritikán alulian lassú volt. A magyar szektorokhoz összvissz 4 kapu volt. Olyan tüzetesen nézték át a szurkolókat, hogy úgy még az El Al-nál sem nézik át. A németek úgy grasszáltak a stadionban a szivárványos zászlóval, mintha az a nemzeti lobogójuk lett volna (kb. 6-7ből 1nél volt.). A szarházit – aki beszaladt és a himnuszunk alatt a válogatottunk elé állva rázta az „új német zászlót” – megtapsolták a németek.
A magyar B közép fölötti szektorból két szarházi német a meccs első félidejének közepe táján elkezdte provokálni a magyarokat. Szerencsére a rendezők gyorsan kezelték a helyzetet ugyanakkor, nem lett nagyobb botrány.
A meccs után a magyarokat egy kerülő, sáros földúton engedték csak vissza a metróhoz, úgy, hogy kb háromszor váratták fölöslegesen a tömeget. A különmetróba minden ajtónál két, tetőtől talpig beöltözött rendőr préselte be még magát a magyarok közé, teljesen érthetetlenül, mert minden magyar békés és derűs/keserű volt.
Összegezve most kimutatták a foguk fehérjét, s azt, hogy milyen is a német vendégszeretet. Addig vagyunk csak „barátok”, amíg úgy történik minden, ahogy ők akarják. Ha bármi nem úgy van, akkor jön az izmozás különféle szintjei a kellemetlenkedő gyarmati népséggel szemben. Semmit nem változtak 1945 óta. Akkor a horogkeresztért lekesedtek pontosan ugyanúgy, mint most a szivárványért. Akkor horogkeresztes karszalagot hordtak, most szivárványosat. Csak idő és történelmi helyzet kérdése, hogy mikor alkalmaznak a jelenleginél keményebb módszereket az új vallás követésének kikényszerítésére.
Ha valakiben lett volna még illúzió, hogy számíthatunk-e bármi jóra „Nyugatról”, akkor az a tegnap este tapasztalatai alapján leszűrheti magának a választ.
Ha valakiben lett volna még illúzió, hogy számíthatunk-e bármi jóra „Nyugatról”, akkor az a tegnap este tapasztalatai alapján leszűrheti magának a választ.
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
