A mindent eluraló féknyúz világában úgy tűnik, a nyugati szövetségi rendszer információs hadviselést elhárító radarjai mindenhová figyelnek – csak Brüsszelre süketek.
Dezinformációval, álhírekkel, csúsztatások terjesztésével megosztani a nyugati szövetségi rendszert – régi, bevett módszer. De hogyan is néz ki egy hétpróbás álhírterjesztő? Hová jár egyetemre egy igazi dezinformátor? Hol dolgozott legutóbb az információs hadviselés egy magas kormányzati körökbe is beépült figurája? Nehéz a féknyúz-figyelő NGO-k, önjelölt dezinformáció-elhárító tisztek és GLOBSEC-huszárok kenyere – ezért segítünk nekik egy kicsit.
(MG)IMO-s tanulmányok, gyanús orosz kapcsolatok, esetleg drága és megmagyarázhatatlan kínai utazások? Rendszeres megszólalója a Russia Today riportjainak, publikációi jelennek meg a Global Timesban? A Krímben volt választási megfigyelő? Trollfarm van a lakcímére bejegyezve? Nekimegy Amerikának, a NATO-nak, Oroszországot a keresztények védelmezőjének, Navalnijt bohócnak láttatja? Vakcinaszkeptikus, bevándorlásellenes, és kételkedik Joe Biden választási győzelmének tisztaságában?
Biztosan vannak ilyenek is.
Mujtaba Rahman azonban nem tartozik közéjük. Nem az orosz kötődésű Nemzetközi Beruházások Bankja, hanem az Eurasia Group nevű, befolyásos amerikai geopolitikai think tank európai igazgatója. Oroszul nem, angolul, franciául és urdu nyelven viszont beszél. Nem a Sputnik Newson, hanem a Politico brüsszeli kiadásában van rovata. Nem a MGIMO-ra járt, hanem a Columbiára és a London School of Economicsra. Nem a Fudan Egyetem tanára, hanem a párizsi Science-Po és a londoni LSE munkatársa. És nem a Kína Kommunista Párt Központi Bizottságában, hanem az Európai Bizottságban és a brit pénzügyminisztériumban dolgozott korábban. Nem a TikTokon, nem is a Telegramon, hanem a Twitteren, divatos hozzászóláslánc formátumban osztja meg gondolatait.
Az alábbi, Magyarországra vonatkozó dezinformációt például kifejezetten a legutóbbi NATO-csúcstalálkozóra időzítve tette közzéazzal, hogy a magyar újságírók, ugyan már, járjanak utána.
Az eredeti, 2021. június 2-i bejegyzésében így fogalmaz:
„Nagyon aggasztó hírek Magyarországról: Orbán, nyilvánvalóan a jövő évi választásokon várható civil ellenállástól való félelmében, „szabad kezet” akar adni a hadseregnek a civil tüntetések kontrollálására. Hogy milyen társaságban mutatkozol, megmondja, ki vagy. Orbán valóban Putyin és Lukasenka kottájából akar játszani?”
Majd a NATO-csúcs napján feltétlenül szeretné, ha valaki végre megpróbálná ráhúzni a vizes lepedőt a magyar kormányra (június 14.):
„A NATO-csúcs napján érdemes ismét kiemelni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fel akarja hatalmazni a magyar hadsereget, hogy rendőrségi felügyelet nélkül is kontrolálhasson civil/fegyvertelen tüntetőket – így a hadsereg vezetőjére hárítva a felelősséget bármilyen esetleges tragédiáért.”
Rahman tehát nem vélelmez, nem sejtet, hanem forrásra hivatkozva, tényként állít. Később azt is megemlíti, hogy több magyar újságírónak is megnevezte a forrásait, de ők mégsem írták meg a sztorit. Néhány sorral később már csavar a sztorin, hogy jobban illeszkedjen a magyar ellenzék narratívájába, és hozzáteszi, hogy Koromnak a „korrupcióval” voltak gondjai, és ez is hozzájárult a távozásához. Aztán hirtelen elismeri, hogy a hadseregnek a tömegrendezvények biztosításában játszott szerepére vonatkozó szabályokat már 2016-ban, vagyis 5 évvel ezelőtt elfogadták. Ez az információ mégsem zavarja meg Rahman éleslátását, aki szerint ez juszt is közrejátszott Korom távozásában.
2021. június 22-én írás jelenik megMagyari Pétertől a 444.hu-n. A sok rálátó és bennfentes forrással dolgozó Magyari leírja, hogy megvizsgálta Rahman állításait, és egyetlen egy forrásból sem erősítette meg azokat senki. Rahman maga is bevallja, hogy a legfőbb vádnak (Orbán a hadsereggel akarja szétveretni a civil tüntetéseket, mert fél a választási vereségtől) nem találni nyomát, sem aktualitását a magyar jogalkotásban – a legközelebbi pont egy öt évvel ezelőtti törvénymódosítás.
Cáfolja magát. Cáfolják az általa többször felszólított magyarországi ellenzéki újságírók. Cáfolják a tények. Bocsánatot kért?
Nem. Mert az Európai Bizottság, a London School of Economics, a Politico Brüsszel és a Science Po volt és jelenlegi munkatársának erre nincs szüksége. Soha, senki nem fogja rajta számon kérni.
Ha agresszíven terjesztesz egy hírt, amit megcáfolnak: bocsánatot kérsz és korrigálsz. Ha nem így teszel, feltételezhető, hogy szándékosan tetted. A NATO-csúcsra történt időzítés és a szövetségesi bizalom aláásásának szándéka is ráutaló magatartásnak minősül. Így bizonyul tehát az oroszfaló, Kína-mumus, Lukasenka rémálma, az autokráciák esküdt ellensége és a liberalizmus védelmezője egyszerű dezinformátornak. Helye a pétervári trollgyárban napi 12 órát kattintgató Misa és Vászja mellett lenne – de Misa és Vászja nem jártak a Columbiára, nem tanítanak a Science Po-n és nem dolgoztak az Európai Bizottságban. Nem bejáratosak továbbá a nyugati szövetségi rendszer félig nyitott köreibe és eszmecseréire.
A nyugati szövetségi rendszer önálló központot tart fenn, és rengeteget invesztál ösztöndíjak, támogatások, képzések formájában a NATO megosztását célzó, destabilizáló célú propaganda, dezinformáció, információs műveletek elhárítására. Rahman példáján azonban úgy tűnik, a radarjaink csak a külső jelet vesznek, a Brüsszeli szignálra süketek. Ha így van, nagyobb a baj, mint gondoltuk, hiszen a kognitív biztonság jelentősége egyre csak nő, miközben egyesek úgy döntöttek: a nyugati elmét elegendő ideológiailag szelektíven megvédeni a kártékony befolyástól. Ebből csak gyenge Európa jöhet ki. Mi szóltunk.
Szabó Dávid
külpolitikai szakértő
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
