Kitört a pánik az egyre gyorsabban növekvő árak miatt. E héten a magyar és a cseh jegybank is megemelte az alapkamatot, hogy enyhítsen a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági fellendüléssel magyarázható inflációs nyomáson. Bármilyen gyorsan is nőnek azonban az árak a szomszédos országokban, továbbra is Szlovákia a legdrágább.
A koronavírus-járvány enyhülésének köszönhetően szinte az összes európai országban látványosan lazítottak a szigorú járványügyi szabályokon: nyitottak az üzletek, éttermek, szállodák, szórakozóhelyek, a lakosság pedig igyekszik pótolni azt, amitől a tavaszi hónapokban megfosztották. A növekvő kereslettel párhuzamosan azonban a kereskedők és a szolgáltatók is egyre bátrabban növelik az áraikat, ami rég nem látott inflációhoz vezetett, és ami régiónk országait sújtja a legnagyobb mértékben.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint az árak az elmúlt hónapban Magyarországon és Lengyelországban nőttek a leggyorsabb ütemben az egész Európai Unióban: az előbbiben 5,3, az utóbbiban 4,6 százalékkal, míg Csehország a 8. helyen található, csaknem 3 százalékos drágulással. Ekkora inflációt már az említett országok jegybankjai sem nézhetnek tétlenül, a héten így előbb a magyar, majd a cseh jegybank is a kamatemelés mellett döntött, így próbálva meg visszafogni az árak még nagyobb elszállását. Hasonló lépésen törik a fejüket a lengyelek is. Szlovákiában ezzel szemben májusban alig 2 százalékos drágulást mértek az egy évvel korábbihoz képest, ami a 9. legalacsonyabb adat a 27 tagú Európai Unióban.
A szlovákiai családoknak azonban így sincs túl sok okuk az örömre, épp ellenkezőleg, az Eurostat legutóbbi felmérései is bebizonyították, hogy bármilyen gyorsan is nőnek az árak a szomszédos országokban, a szlovák árszintet képtelenek utolérni. „Ha az összes terméket vesszük alapul, a cseh, a lengyel és a magyarországi árak nagyjából 14 százalékkal maradnak el a Szlovákiaitól, az árkülönbségek azonban az élelmiszerek esetében a legnagyobbak. Csehországban ez utóbbiakhoz 16, Magyarországon csaknem 20, Lengyelországban pedig több mint 30 százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá, mint Szlovákiában” – mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Szerinte, mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy a szlovákiai háztartások kiadásaiból az egyik legnagyobb szeletet az élelmiszerek viszik el. Egy átlagos, négyfős (két felnőtt és két gyerek) család Buchláková szerint havonta több mint 330 eurót költ az élelmiszerekre.
Szlovákia azonban toronymagasan vezet a többi szomszédos országhoz képest a rezsiköltségek (víz-, gáz-, áramszolgáltatás, lakbér) szempontjából is. Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint a szlovákiai rezsiköltségek az uniós átlag 95 százalékét teszik ki, míg Csehországban ez 72, Magyarországon 47,5, Lengyelországban pedig 38 százalék. A rezsiköltségek szempontjából Szlovákia azonban Portugáliát, Görögországot, Ciprust és Máltát is lekörözi, és nagyjából egy szinten van Spanyolországgal és Olaszországgal.
A járvány miatt az elmúlt időszakban a korábbinál is nagyobb szerep jutott az internetes és postai szolgáltatásoknak, e tekintetben sem szolgálhatunk jó hírekkel. A posta, a telefon- és internetszolgáltatók árai Szlovákiában az uniós átlag 105 százalékát teszik ki. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon ez 89, Lengyelországban pedig 48 százalék. Az igazán megdöbbentő azonban, hogy többek között az osztrák, a dán, a finn, a francia és az olasz szolgáltatók is olcsóbbak a szlovákoknál, miközben az említett országok átlagos bérszínvonala jóval magasabb, mint a szlovákiai.
Szlovákia – legalábbis ami az árakat illeti – nem a legvonzóbb hely a turisták számára sem. Az itteni szállodák és éttermek árai az uniós átlag 85 százalékán mozognak, míg Horvátországban ez 77, Lengyelországban 75, Csehországban 64, Magyarországon 56, Bulgáriában pedig 46 százalék, Szlovákia azonban ebben a kategóriában már Portugáliát is lekörözi. „Mindez részben azzal magyarázható, hogy a járvány ellenére továbbra is jóval nagyobb adóterheket rónak a szálloda- és vendéglátóipari szolgáltatásokra, mint a szomszédos országokban” – tette hozzá Buchláková.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
