A kor előrehaladtával a különböző betegségek kialakulásának veszélye is megnő, a sikeres kezeléshez azonban időben fel kell ismerni a problémát. Negyven felett minden nőnek javasolt rendszeresen ellátogatni az alábbi szűrésekre.
Változókorhoz közeledve a női testben számtalan folyamat indul be: csökken a petesejtek száma, a hormonális egyensúly felbomlik, ezzel párhuzamosan pedig számos betegség kialakulásának kockázata nő. Vitalitásunk megőrzése szempontjából az aktív, egészséges életmód kulcsfontosságú, sajnos azonban bizonyos daganattípusok és egészségi problémák kialakulása ezek mellett sem zárható ki teljesen. Korai stádiumban a betegségek általában még jól kezelhetőek, erre azonban csak úgy van lehetőség, ha a szűrővizsgálatokon felismerik azokat. Melyek a legfontosabb szűrések egy negyven feletti nő számára? – írja a Házipatika.com.
Évente mintegy 5-6 ezer új emlőrákos megbetegedést regisztrálnak Magyarországon, s körülbelül kétezren halnak bele a betegségbe. Elsősorban az idősödő, 50-65 év közöttieket veszélyezteti ez a daganattípus, de bizonyos környezeti hatások és a nem megfelelő életmód miatt már a fiatalabbaknál is kialakulhat. Összességében a magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 8-10 százalékos, tehát minden 10-ik, 12-ik nőnél megjelenik a kór, rendkívül fontos ezért a rendszeres szűrés. Ez mammográfiával történik, amely tulajdonképpen egy röntgenvizsgálat, mellyel korai stádiumban kimutatható a rákos elváltozás. Negyvenéves kor felett 1-2 évente javasolt elmenni egy szűrésre, de akinek a családjában előfordult már a megbetegedés, annak érdemes már a harmincas éveitől rendszeresen beiktatni azt.
A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat a nőkben, Magyarországon évente mintegy 1500 új beteget diagnosztizálnak. Alattomos betegség, amely sokáig semmilyen tünettel nem jár, így a szűrés ez esetben különösen fontos lehet. Évente egy nőgyógyászati szűrővizsgálat minden nőnek ajánlott a szexuális élet megkezdésekor, de legkésőbb a húszas évek elejétől. A méhnyakrák kiszűrésében egyre hangsúlyosabb a HPV-szűrés jelentősége, hiszen a HPV-vírus szinte minden méhnyakrákos esetben kimutatható.
Csonttömegünk az életkorunk függvényében változik, de általában 30 éves kor felett fogyni és gyengülni kezd. Mivel a csontvesztés a szivacsos állomány területét érinti leghamarabb, a csigolyák, a csukló és a csípőtájék törésének nőhet a veszélye. Az kor mellett a nem megfelelő életmód is közrejátszik abban, hogy Magyarországon nagyjából egymillió ember szenved csontritkulásban. A csonttömeg-méréssel végzett szűréssel már akkor fel lehet fedezni a közelgő bajt, amikor az komoly panaszokat még nem okoz. Negyven feletti nőknek 1-3 évente javasolt elvégezni a vizsgálatot.
Évről-évre több embert érint Magyarországon is a bőrrák: a festéksejtekből kiinduló melanoma malignum gyakorisága évente 3 százalékkal növekszik, az elmúlt 20 év során több mint duplájára emelkedett a diagnosztizált esetek száma. Leggyakrabban a 40 és 50 éves korosztályt érinti, de szinte bármelyik életkorban előfordulhat, és a közhiedelemmel ellentétben nem csak a leégett bőrfelületen tűnhet fel. Legalább évente egyszer érdemes felkeresni egy bőrgyógyászt, aki feltérképezi a teljes bőrfelületünket, és megállapíthatja, hogy a gyanúsnak tűnő anyajegyek valóban veszélyt jelentenek-e. Általában évekig tart, míg a melanoma kifejlődik, de fontos, hogy az orvosok még időben felállítsák a diagnózist. Korai, in situ állapotban a bőr legfelső rétegét még nem törik át a daganatsejtek, így egy sebészi kimetszéssel az áttétképződés is megelőzhető.
Sok más daganattípushoz hasonlóan a vastag- és végbélrákos betegek száma is nőtt az utóbbi időszakban. Magyarországon évi 7500-8000 az új betegek száma, és ötezernél is többen halnak meg évente miatta. A szűrés főképp 50 éves kor felett válik fontossá, elég azonban csupán 5-10 évente elvégeztetni. A nagyjából 25 perces kolonoszkópia során egy hajlékony, kamerával ellátott csövet vezetnek fel a vastagbélbe, mellyel a gyanúsnak ítélt területeket az orvos „saját szemével” is átvizsgálhatja. Ezzel az eljárással szövettani minta is vételezhető, illetve felfedezhetőek és eltávolíthatóak a bélfal oldalán kinövő polipok, amelyek a későbbiekben akár rosszindulatú daganattá is fejlődhetnek.
Negyven felett mindkét nemnél nőni kezd a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, emiatt a kardiológiai vizsgálatot is javasolt felvenni a rendszeres szűrések közé. Az orvos EKG-vel és ultrahanggal derítheti fel az esetleges szívműködési zavarokat, így kiszűrhetőek például a különböző szívritmuszavarok, koszorúérgörcsök, és az infarktust is kimutatják ezek a vizsgálatok. Évente egyszer érdemes ezt elvégeztetni.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
