Meghasonlott állapotba kerültek a finnországi zsidók a második világháborúban: mialatt önvédelmi harcot folytattak a Szovjetunió ellen, azzal a náci Németországgal kerültek egy térfélre, amelynek politikai-katonai vezetése a zsidóság teljes megsemmisítésére törekedett. Az élet azonban furcsa forgatókönyvíró: három finn zsidó is Vaskeresztet kapott, miközben sebesült német katonák vallottak szerelmet zsidó nővéreknek, egy zsidó orvos pedig halált megvető bátorsággal mentette övéit és az SS-tisztek életét.
Zsidók a németek oldalán
1941 szeptemberében különleges megtiszteltetés érte Leo Skurnikot. A bátor katonaorvos, miután életét kockáztatva a szovjet ágyútűz zajában sikeresen megszervezte a finn-orosz határon álló egyik tábori kórház evakuálását, több mint hatszáz ember – köztük SS-tisztek- életét mentette meg, s megkapta a német Vaskeresztet.
Bár az eredetileg koncertzongoristának készülő, később orvosi pályát választó, rákkutatóként dolgozó férfi számára az elismerés nem volt magától értetődő, a Harmadik Birodalom nem bizonyult szűkmarkúnak a Vaskereszttel: a második világháborúban összesen 4 millióan részesültek az eredetileg 1813-ban, a Napóleon elleni felszabadító háborúban küzdő katonák számára létrehozott, később többször rehabilitált kitüntetésben. Egy valami azonban kiemelte sorstársai közül Skurnikot: zsidó származása. A zenész-orvos helyzete abból a szempontból persze korántsem egyedülálló, hogy mintegy háromszáz finnországi zsidó harcolt a németek oldalán a második világháborúban.
A németek és a finnországi zsidók kapcsolata a második világégés egyik kevéssé ismert epizódja, olyannyira, hogy sok finn egyáltalán nem hallott róla. A később árulással vádolt, egy 1946-os tel-avivi veterántalálkozón gyakorlatilag megbélyegzett finn veteránok közül ráadásul ma már alig élnek, ám ők egybehangzóan állítják: bármit tettek, azt a hazájukért tették, így semmi szégyellnivalójuk nincs.
Aron Livson egy viborgi divatkereskedő fia volt, a Finnország ellen megindított szovjet offenzíva (1939. november 30.) során sorozták be 23 éves korában. Zsidó társaival egyetemben az ő szeme előtt is csak egy valami lebegett: hazáját akár az élete árán is megvédeni az orosz agresszióval szemben. Finnország maroknyi zsidósága különleges helyzetben volt, hiszen szinte kivétel nélkül mindannyian az egykoron a katonai szolgálatukat a skandináv országban töltő orosz zsidók leszármazottjai voltak, így a többségi társadalom ferde szemmel tekintett rájuk (az orosz törvények értelmében a zsidók tízéves korukban kerültek az orosz hadsereg kötelékébe, s 25 éven át szolgáltak.)
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
