A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban az Új eredmények a magyar őstörténetkutatásában című előadását hallgathatta végig a közönség, amelynek vendégelőadója Médiacsaládunk kollégája, Pomichal Krisztián volt. A beszélgetést Nagy Iván múzeumigazgató bonyolította le, aki etnológusként formált véleményt a témában.
Pomichal Krisztián biológusként végzett az ELTÉ-n, a szakterülete az evolúcióbiológia, foglalkozott genetikával is, így nem éppen laikusként szemléli az újabbnál újabb felfedezéseket az előadás témájával kapcsolatban sem. ,
Nem vagyok őstörténész, sem nyelvész, de a genetikával behatóbban foglalkoztam, s rendkívül érdekelnek a biológiával foglalkozó különféle publikációk, amelyek rákötődnek az őstörténetre is. Az ismeretterjesztés művelésével tudok hozzátenni ehhez
– fogalmazott az előadó.
Mint ahogy az előadás alatt elhangzott Nagy Ivántól, először a történettudomány, majd a nyelvészet, a régészet, valamint az antropológia és végül a genetika kezdett foglalkozni az őstörténetkutatásával. A legújabb kutatások szerint, egy egymillió éves mamut leletmaradványából sikerült a DNS-t kinyerni.
Az előadásból a hallgatók megtudták, hogy két fő iránya van az őstörténetgenetikai kutatásoknak (mindkettőt elvégezték magyar kutatók is): anyai, illetve apai öröklődési vonalakat vizsgáltak.
Az Árpád-házra vonatkozó kutatások új szegmenséhez tartozik, miszerint a kutatók megtalálták III. Béla csontmaradványaiból kinyert DNS alapján az Árpád-ház, mint uralkodói háznak a leszármazási vonalát, amely a mai Dél-Oroszországon élő népcsoportokkal lehet azonos.
Ezt tudományos publikációk is alátámasztják, és híres magyar kutatók – Török Tibor és Neparáczky Endre – is részt vettek a tények feltárásában.
A ruszok és a vikingek kapcsolatáról is szó esett az előadás során, sőt a kutatók szerint léteznek olyan elméletek, amely szerint a magyarok ősei akár még a vikingek is lehetnek – a magasságukból adódóan. Természetesen, ezek is csak feltevések.
Vannak olyan elméletek is, miszerint Árpád népének vezetői meghívásra érkeztek az őshazába, vagyis idegenként érkeztek a területre.
Komoly viták kerekedtek ennek fényében a különböző tudományágak között, ami arra enged következtetni, hogy a kutatók a sok információ birtokában csak még bizonytalanabbá válnak.
Nap nap után olyan információk kerülnek a felszínre, amelyek újabb lehetőségeket és elméleteket szülnek, s végig kell menni mindegyiken. Ezt Sudár Balázs, magyar történész turkológus is megerősítette. Nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a különféle diszciplínák adatait figyelembe véve sem.
A hallgatók körében is nagy vitát váltott ki az előadás konklúziója, így még sokáig ülve maradtak a teremben az érdeklődők.
Annyi bizonyos, hogy magyarságunk lételeme a tudatunkból származik, tudatosan döntöttük el, hogy magyarok vagyunk, tudatosan követjük hagyományainkat, tudatosan használjuk anyanyelvünket, a magyart.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
