A külföldi szankciókat ellensúlyozó törvényt fogadtak el a minap Pekingben, amelynek következtében kitilthatják, kiutasíthatják vagy üzleti tevékenységükben gátolhatják azokat a külföldi személyeket vagy szervezeteket, akik vagy amelyek a kínai állampolgárokkal vagy a távol-keleti ország szervezeteivel szemben megkülönböztetően lépnek fel.
Éppen a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) tegnap kezdődött angliai csúcstalálkozója előttre időzítette Peking annak a törvénynek az elfogadását, amellyel külföldi, elsősorban amerikai és európai uniós cégeket helyezhetnek egy úgynevezett szankciós listára, egyfajta válaszlépésként a Washington és Brüsszel által a távol-keleti óriásra kivetett büntetőintézkedésekre. Hírügynökségi források szerint a szankcióellenes listára azok a külföldi személyek vagy szervezetek kerülhetnek fel, akik vagy amelyek kínai állampolgárokkal vagy szervezetekkel szemben megkülönböztető intézkedéseket hoztak vagy hajtottak végre.
A listára felkerültektől Kína akár meg is tagadhatja az országba történő belépést, de dönthet a kiutasításukról is. A listán szereplők Kínán belüli vagyonát lefoglalhatják vagy befagyaszthatják, és korlátozhatják a Kínában zajló üzleti tevékenységüket is.
A törvényt Kína legfelsőbb törvényhozó testülete, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága fogadta el. A törvény első változatát még áprilisban fogadták el titokban, majd csütörtökön a javaslatot végleg elfogadták, mellőzve a szokások szerinti harmadik ülést. Az Európai Unió Kereskedelmi Kamarájának elnöke, Joerg Wuttke a Reuters hírügynökségnek azt mondta: „Úgy tűnik, hogy Kínának nagyon sietős. Az efféle fellépések nem segítik elő a külföldi befektetések vonzását és nem nyugtatják meg a külföldi vállalatokat sem. Helyette azok úgy érezhetik, hogy feláldozható gyalogként tekintenek rájuk a politikai sakkjátékban.”
Szakértők szerint Kína csupán ugyanazokat az eszközöket igyekszik használni, amelyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió is hosszú ideje alkalmaz vele szemben. Wang Jiangyu, a Hongkongi Egyetem jogi professzora szerint noha Kínának korábban sem a gazdasági ereje, sem a politikai akarata nem volt meg az Egyesült Államokkal szemben az efféle megtorló szankciókhoz, most úgy látszik, mindkettő megvan.
– Az együttműködés a legjobb megoldás, de amennyiben azt Washington nem akarja, úgy a megtorlás a második legjobb lehetőség – zárta gondolatát a professzor. Mint azt korábban lapunk is megírta, az Egyesült Államok és szövetségesei még tavaly szankciókkal sújtották Kínát, amiért az szerintük nem bánt megfelelően a demokráciáért tüntetőkkel Hongkongban és a Hszincsiang területén élő ujgur kisebbséggel. Washington később olyan kínai vállalatokat is szankcionált, mint a Huawei és a ZTE, amiért azok megsértették az Egyesült Államok által Iránra és Észak-Koreára kirótt szankciókat.
Ezt akkor Kína „túlnyúló joghatóságnak” nevezte. Az eseményekre reagálva tavaly novemberben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök arra kérte a Kínai Kommunista Pártot, hogy Kína védelme érdekében jogi eszközökkel lépjenek fel a szankciók ellen.
Az Egyesült Államok népszámlálási és gazdasági hivatala szerint az összesített adatok alapján a 2020 és 2021 első negyedévében Kínába áramló export 59 százalékkal nőtt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
