Kezdeti stádiumban teljesen meggyógyítható a bőrrák. A sikeres kezelés alapfeltétele viszont a korai felismerés. A pandémia nagyon sokat rontott a helyzeten: azok sem ellenőriztették gyanús anyajegyeiket, akiknek feltétlenül kellett volna.
Az elmúlt 35 évben a négyszeresére nőtt a bőrrákos esetek száma. 2018-ban Szlovákiában 7 400 melanómát jegyeztek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy nagyon sokan utaznak – főleg télen – egzotikus országba, és teszik ki magukat az UV-sugárzásnak. Az év nagy részét zárt helyiségben töltjük, aztán rövid idő alatt barnára akarunk sülni, de negatív szerepet játszanak a szoláriumok is. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a szoláriumot „rákkeltőnek” minősítette.
A koronavírus-járvány nagyon lerontotta a daganatos betegekről való gondoskodást. „Míg a pandémia előtt néhány ráktípust illetően stabilizálódott vagy csökkent a halálozás, 2020-ban fordult a kocka: 40 százalékkal kevesebben vettek részt szűrővizsgálatokon, vagyis a rákra hajlamos emberek 40 százalékát nem vizsgálták ki, amivel értékes időt veszítettek. Ez vonatkozik a rosszindulatú bőrdaganatokkal élő betegekre is” – magyarázta dr. Dušan Buchvald, a Szlovák Dermatovenerológiai Társaság elnöke.
„A helyzet javulása a szűrővizsgálatok terén, továbbá a melanóma korai felismerése a pandémia előtt azt eredményezte, hogy Szlovákiában stabilizálódott a melanómában elhunytak száma. Kérdéses, hogy mit mutatnak majd a következő adatok. A szűrőprogramok ellenére minden évben 5–8 százalékkal nőtt az új esetek száma. 2020-ban az európai átlag 22,9, a halandóság pedig 3,5 százalék volt. Szlovákiában a bőrrák előfordulása 16 százalék körül mozog, viszont a halandóság 6,7 százalék” – ismertette a nem túl kedvező adatokat dr. Zuzana Murárová onkodermatológus.
A melanóma minden korban előfordulhat, sőt a gyerekek sem kivételek. A 40 év körüli nők között a leggyakoribb. 65 év felett kétszer gyakrabban fordul elő a férfiaknál, 80 év felett pedig háromszor gyakrabban. A melanómának sok formája és színe lehet, leggyakoribbak a barna és a fekete árnyalatai, de van bőrfesték nélküli melanóma is. Gyakran szabálytalan alakú, nem egyenletes a széle, növekszik, változik. Általában nagyobb, mint a szokásos anyajegy, vagyis nagyobb 5-6 milliméternél. Ritkán, de előfordulhat a szemen, a nyálkahártyán, sőt a köröm alatt is. Gyanús lehet minden nem gyógyuló bőrlelet. A rosszindulatú bőrdaganatot lehet a leggyorsabban felfedezni, hiszen a bőrön helyezkedik el. Nagyon fontos, hogy mindenki figyelje a bőrelváltozásokat, ne becsüljön le egy atipikus alakzatot sem, és szükség esetén keresse fel a dermatológiai rendelőt.
A rosszindulatú bőrdaganatot csak a bőrgyógyász tudja helyesen diagnosztizálni. Speciális optikával, az úgynevezett dermatoszkóppal vizsgálja meg a szemölcsöt, amit 20-szoros nagyításban lát. Ha gyanúsnak találja, sebészi eltávolítását javasolja. A végső szót azonban csak a szövettani vizsgálat adhatja meg, amikor a kivágott szövetet mikroszkóp alatt vizsgálják meg. Az onkodermatológusok nem nézik jó szemmel, amikor a gyanús bőrképződményt lefagyasztják, lézerrel vagy elektromos tűvel távolítják el. Oka egyszerű: nem marad szövet a szövettani vizsgálatra, ami kizárná vagy megerősítené: rosszindulatú vagy ártalmatlan volt-e az eltávolított képződmény.
Szlovákia 2004 óta minden évben csatlakozik a májusi melanóma elleni naphoz. Ilyenkor lehetőség van soron kívül szűrővizsgálatra menni, ellenőriztetni az anyajegyeket. A szakemberek ilyenkor még hangsúlyosabban felhívják a figyelmet az önvizsgálat, a megelőzés, a korai diagnosztika fontosságára és a biztonságos napozás szabályainak betartására. Természetesen egész évben fontos az anyajegyek ellenőrzése, de különösen nyár előtt. Az idei melanóma elleni napot a pandémiára való tekintettel az elektronikus médiában és a közösségi hálón tartották meg.
(kovács)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
