Az izraeli–palesztin konfliktus újabb szomorú, sok halálos áldozatot, köztük 67 gyermek életét követelő fejezete újra felidézte a Falakat Megsemmisítő Madonna alakját.
A különös név mögött egy falra festett (szaknyelven: „írt”) ikon áll: az Isten Anyjának ez a képmása 2010-ben tűnt fel a Betlehemet Jeruzsálemtől elválasztó 8 méter magas betonfalon, a betlehemi Emmanuel-kolostor közelében. A voltaképpen graffitinek tekinthető műalkotás, Ian Knowles, a betlehemi ikonfestő központ korábbi vezetőjének munkája meglepő látvány a falon nagy mennyiségben található politikai és társadalmi tartalmú üzenetek között (melyeket időről időre eltávolítanak).
Helyi és nemzetközi felkérésre „írta” a falra a Mária-ikont a művész – sokan szerették volna ezzel kifejezni a reményt, hogy egyszer eltűnhet ez a fal is.
A csodaszép ikon egyik ihletője XVI. Benedek pápa beszéde volt, amelyet 2010. október 11-én mondott a közel-keleti kérdések megbeszélésére összehívott püspöki szinóduson. A pápa a Theotókosz és a Mater Ecclesiae közötti kapcsolatról szólt, innen tért rá a Szentírás utolsó könyvére, melyben a napba öltözött asszony, tizenkét csillaggal feje körül, a Holddal a lába alatt, éppen gyermeket szül, nagy fájdalmak közepette; „a betlehemi misztériumot kozmikus misztériummá tágítva” – mondta. Krisztus minden nemzedékben újjászületik, így összegyűjti önmagában az emberiséget. Ez a kozmikus születés a Kereszten elhangzó felkiáltásban valósul meg, a passió szenvedésében. És a mártírok vére a Kereszt fájdalmával tartozik egybe.
Ezt a bibliai képet a keresztények közel-keleti szenvedéseinek próféciájaként értékelte Ian Knowles: „Ez juttatta eszembe a várandós Mária képét, a napba öltözött asszonyét, akit a vadállat üldöz, aki fel akarja falni a gyermekét.”
2014-ig a falon egy kisbabákat felfaló hatalmas kígyót is lehetett látni, amely ugyan különálló graffiti volt, a két ábrázolás együtt mégis összhangban állt a Jelenések könyve szavaival. „Amikor elkészült a kép, úgy éreztem, mintha rámutatna a fal irtózatos voltára” – idézte fel a művész.
Az ikonon Mária a homlokához emeli kezét, mintha erős fejfájással küzdene; a keresztények szenvedését hordozza a szívében, ezért ábrázolta őt úgy a művész mint szenvedő anyát. Knowles kiemelte a Szűzanya köpenyének nyitottságát, amellyel mintegy menedéket és biztonságot nyújt gyermekeinek.
A Jeruzsálemi Latin Patriarkátus hangsúlyozta, a fal az alapvető emberi jogok, például a mozgás és lakhelymegválasztás szabadságának a megsértése. 2003-ban kezdték építeni, a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásával, és mintegy 85 százaléka Ciszjordániában áll.
A patriarkátus weboldala utal a történelem korábbi időszakaira, amikor éppen a zsidó népességet tiltották ki Jeruzsálemből néhány ünnep kivételével, és párhuzamot vont a napjainkban a palesztinokat elzáró fallal. A Ciszjordániában élő palesztin keresztények számára csupán karácsonykor és húsvétkor engedélyezik, hogy Jeruzsálembe menjenek, és ott imádkozzanak. A helyzet pedig még bonyolultabb a Gázában élő keresztények esetében.
A háborúk, konfliktusok, igazságtalanságok közepette, amelyek a Közel-Keleten, palesztin és izraeli oldalon egyaránt pusztítást okoznak, az emberiességből fakadó ellenállás segíthet. „A szakrális művészetben valódi szépséggel és kecsességgel mutatjuk meg az emberiességet. Éppen ebben rejlik a Szűzanya-ikon ellenállása: olyan szépség, amely megvilágítja a fal csúnyaságát és gonoszságát” – fogalmazott az ikonfestő.
A Falakat Megsemmisítő Szűzanya képe előtt többször imádkoztak már a betlehemi keresztények; többek között a szentföldi női szerzetes-elöljárók is szerveztek oda a hívekkel közös rózsafüzér imádságot 2019. október 25-én, Szűz Mária, Palesztina királynője ünnepén. Az imaalkalmat, amelyen számos szerzetes és szerzetesnővér vett részt, Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök vezette.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás és fotó: Jeruzsálemi Latin Patriarkátus
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
