A hajdan volt virágzó sumér városok iraki ásatási területein feltárt rengeteg hihetetlen tárgyi leleten kívül kevés érdekfeszítőbb van a sumér királylistánál, azaz annál az ókori kéziratnál, amelyet eredetileg sumér nyelven jegyeztek fel, s amely Sumériának (ókori Dél-Iraknak) a sumér és a szomszédos dinasztiákból való királyait sorolja fel, azok feltételezett uralkodási idejükkel és „hivatalos” királyságuk elhelyezkedésével. Az teszi ezt a leletet olyannyira egyedivé, hogy a lista egyesíti a nyilvánvalóan mitikus predinasztikus uralkodókat a történeti uralkodókkal, akikről tudjuk, hogy léteztek.
http://lost-history.com/
Ennek a ritka és egyedi szövegnek az első részletét, egy 4000 éves ékírásos táblát, az 1900-as évek elején találta meg a német-amerikai tudós, Hermann Hilprecht az ókori Nippur helyén, majd ezt 1906-ban publikálta. Hilprecht felfedezése óta legalább 18 másik királylista-példányt találtak, a legtöbbjük az Íszíni dinasztia (c. Kr.e. 2017-1794) második feléből származik. Nincs kettő azonos eme dokumentumok között. Viszont, ahhoz elég közös anyag van a listák verzióiban, hogy kiderülhessen, hogy a sumér történelem egyedülálló, „ideális” beszámolójából erednek.
A sumér királylista valamennyi példánya között az Oxfordi Ashmolean Múzeum ékírásos kollekciójában lévő Weld-Blundell hasáb vonultatja fel a legkiterjedtebb verziót, valamint a királylista legteljesebb másolatát. A nyolc inch magas hasáb négy olyan oldalból áll, amelyek mindegyikén két oszlop található. Úgy vélik, hogy eredetileg volt egy olyan fa orsója, amely keresztülhaladt a közepén azért, hogy foroghasson és hogy mind a négy oldala olvasható legyen. Ez a vízözönelőtti dinasztiákétól az Íszini dinasztia 14. uralkodójáig (ca. Kr.e. 1763-1753) sorolja fel az uralkodókat.
Felbecsülhetetlen értékű ez a lista, mivel roppant ősi hagyományokat tükröz, miközben ugyanakkor olyan fontos kronológiai keretet is ad, amely összekapcsolja Suméria királyságainak különféle periódusait, továbbá figyelemreméltó párhuzamokat mutat a Teremtés Könyvének beszámolóival.
http://www.crystalinks.com/
Az ókori sumérek civilizációja
Sumer (olykor mondják még Sumériának) a legkorábbi ismert civilizáció színtere, ami a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti Mezopotámia legdélibb részén helyezkedik el egy olyan területen, amely később Babilóniává vált, jelenleg pedig Dél-Irakban található, nagyjából Bagdadtól a Perzsa-öbölig terjedő részen.
A Kr.e. 3. millenniumkor Sumer legalább 12 különböző városállamnak adott otthont: Kish (Kis), Erech, Ur, Sippar (Szippar), Akshak, Larak, Nippur, Adab, Umma, Lagash (Lagas), Bad-tibira és Larsa (Larsza). Mindegyik egy fallal körülvett óvárosból, valamint a környező falvakból és földekből állt, továbbá mindegyik a saját istenét imádta, akinek a temploma a város központi épülete volt. A politikai hatalom eredetileg a polgárokat illette, azonban mivel a különböző megnövekedett városállamok között versengés folyt, ezért mindegyik elfogadta a királyság intézményét.
A sumér királylista arról számol be, hogy a nagy víz előtt 8 király uralkodott. A Vízözönt követően a különféle városállamok és azok királyainak uralkodócsaládjai átmenetileg másokra is kiterjesztették a hatalmukat.
Sumer mitikus múltja
A sumer királylista a tökéletes királyság eredetével veszi kezdetét, amelyre isteni szokásként tekintenek: „a királyság a mennyből származik”. A korai dinasztiák uralkodóit úgy mutatja be, mint akik fantasztikusan hosszú ideig uralkodtak:
„A királyság a mennyekből ered, a királyság Eridugban van. Eridugban, Alulim lett a király; ő 28 800 évig uralkodott. Alaljar 36 000 évig uralkodott. A két király összesen 64 800 évig uralkodott.”
A lista eleje néhány olyan uralkodót is említ, mint például Etana, Lugal-banda és Gilgames – ők mitikus, illetve legendás alakok, akiknek hőstettei képezik a sumér és a babiloni elbeszélő összeállítások témáit.
A korai lista 8 királyt nevez meg összesen mintegy 241 200 évvel onnantól kezdve, hogy a „királyság alászállt a mennyekből” egészen addig az időszakig, amikor az „Áradat” végigsöpört a földön, majd az Özönvíz után a „királyság {még egyszer} leereszkedett a mennyekből”.
http://www.bibliotecapleyades.net/
A hosszú uralkodási idők magyarázata
A korai királyok hihetetlenül hosszú tisztsége számos magyarázat-kísérletre sarkallta az embereket. Az egyik véglet a csillagászatilag nagy számok teljes elvetése, mint amik „teljesen mesterségesek”, valamint az a nézet, hogy komolyabb megfontolásra nem érdemesek. A másik véglet az a hiedelem, miszerint a számok tényleges valóságalappal bírnak, s a korai királyok valóban olyan istenek voltak, akik képesek voltak sokkal-sokkal tovább élni, mint az emberek.
E két szélsőség között létezik egy olyan hipotézis, amely szerint a számok a relatív hatalmat, diadalt vagy fontosságot tükröznek. Például, az ókori Egyiptomban a „110 évesen hunyt el” szófordulat olyasvalakire vonatkozott, aki a legteljesebb értékű életet élte le, s aki jelentős szerepet játszott a társadalom számára. Ugyanilyen módon, a királyok extrém módon hosszú uralkodási ideje szemléltetheti, hogy mennyire fontosak voltak az emberek szemében. Ez azonban nem ad magyarázatot arra, hogy később miért viszonyították a tisztséget a realisztikus időperiódushoz.
Ehhez a nézőponthoz kapcsolódik az a hiedelem, miszerint bár a korai királyok történetileg nem igazolhatók, ez mégsem zárja ki a lehetséges kapcsolatot azokkal a történeti uralkodókkal, akikből később mítoszt csináltak.
Végül, néhány tudós matematikai vizsgálatokon és interpretációkon keresztült keresett magyarázatot. (e.g. Harrison, 1993).
A Teremtés Könyvével való kapcsolat
Némely tudós – például Wood, 2003 – felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy számos figyelemreméltó hasonlóság feszül a sumér királylista és a Teremtés Könyvének beszámolói között. Példának okáért, a Genezis egy „nagy áradásról” szóló történetet mesél el, valamint Noé erőfeszítéseit is, melyeket a Földön élő állatok megmentése érdekében tett. Hasonlóképpen a sumér királylistában is kifejtésre kerül egy nagy áradat: „az áradat végigsöpört a földön”.
A sumer királylista 8 (más verziók szerint 10) olyan királyról tudósít, akik a vízözön előtti időszakokban uralkodtak hosszú ideig, mely periódus 18600-43200 évig terjednek. Ez hasonlít a Teremtés Könyvének 5. fejezetéhez, amely a Teremtés és az Özönvíz közötti nemzedékekről tudósít. Érdekes módon Ádám és Noé között 8 generáció van, éppen úgy, mint ahogy 8 király van a sumer királylista szerinti királyság kezdete és áradata között.
A vízözön után a királylista olyan királyokat jegyez fel, akik sokkal rövidebb ideig regnáltak. Ily módon a sumer királylista nem csak egy nagy vízözönt dokumentál az emberiség korai történelmében, hanem élettartam tekintetében ugyanazt a csökkenő mintát tükrözi, mint ami a Bibliában is található: az emberiség módfelett hosszú élettartamát a vízözön előtt és sokkal rövidebb életidőt az özönvizet követően (Wood, 2003).
A sumér királylista igazán zavarba ejtő rejtély. Vajon a sumérek miért kombinálták a mitikus uralkodóikat a tényleges történeti uralkodóikkal egy dokumentumon belül? Miért fordul elő olyan sok hasonlóság a Teremtés Könyvével? Miért úgy írják le az ősi királyokat, mint akik évezredekig uralkodtak? Ezek csupán kiragadott kérdések, amelyek továbbra is megválaszolatlanok több mint egy évszázadnyi kutatás után is.
Forrás: http://www.ancient-origins.net
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
