A munkavállalók győztek, Orbán Viktor vesztett – így kommentálta sajtótájékoztatóján az ellenzéki összefogás hat pártja az Alkotmánybíróság (Ab) munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos korábbi döntését.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a Parlament előtt tartott és az ellenzéki összefogás hat pártjának Facebook-oldalán élőben közvetített sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Ab április 30-án nyilvánosságra hozott döntése szerint több ponton is alaptörvénybe ütköző a „rabszolgatörvény”.
Az Ab kimondta többek között, hogy senkit nem lehet elbocsájtani azért, mert nem vállalja az Mt. módosításában rögzített túlmunkát, továbbá azt is, hogy hiába hároméves a túlmunkakeret, azzal évente el kell számolnia a munkaadónak, azaz évente ki kell fizetnie a túlmunkát, vagy ki kell adnia az érte járó szabadnapokat. Továbbá azt is kimondta az Ab, hogy a szakszervezetek által kialkudott többletgaranciákat nem lehet elvenni a munkavállalóktól – idézte fel az ellenzéki képviselő.
Szabó Tímea elmondta azt is, hogy az öt parlamenti ellenzéki párt a Momentum támogatásával pénteken benyújtotta az Ab döntésének megfelelő törvénymódosító javaslatot.
„Az ellenzéki elfogultsággal nem vádolható” Ab kimondta, hogy „a munkavállaló nem rabszolga”. „Az emberek győztek, Orbán Viktor veszített” – fogalmazott a Párbeszéd frakcióvezetője.
Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta, ez az Ab-döntés egy kis lépés afelé, hogy a 2022-es kormányváltás után az Mt. ne csak a multiknak, de a munkavállalóknak is kedvező legyen. Az ellenzéki képviselő megjegyezte, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök olcsó magyar munkaerőről beszélt, akkor ő kétkezi munkás volt, 2004 és 2014 között ugyanis egy német multinál dolgozott „gyári melósként” a gépsoron.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint az Ab-döntés kicsi, de jelképes győzelem, amely megmutatja, hogy Orbán Viktor hatalmának is vannak korlátai. Hozzátette: a magyar munkavállalók ugyanolyan jogokat és fizetést érdemelnek, mint bármelyik európai munkavállaló. A jelenlegi Mt. úgy rossz, ahogy van. Olyan szabályozásra van szükség, amely helyreállítja az egyensúlyt a munkavállalók és munkaadók között, hogy „ne az emberek kiszipolyozására alapuljon a magyar gazdaság” – vélekedett.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azt hangoztatta, hogy az Ab-döntése Orbán Viktor veresége és a munkavállalók győzelme, de az igazi munka a jövő évi kormányváltás után következik egy új Mt. megalkotásával, a „zöld, szociális állam” építésével.
Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese elmondta: 33 évig folyamatos munkarendben dolgozott és tudja, milyen sokat túlórázni. „A 8 órás munkaidőért küzdöttek dédapáink. Aki el akar venni a szabadidőnkből, az fizessen meg, az fizessen keményen!” 2022-ben elkergetjük ezt a „bűnös bandát”! – tette hozzá az ellenzéki politikus.
Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja arról beszélt: Orbán Viktor „rosszul kalkulált”, mikor azt hitte, hogy „bármit le tud nyomni az emberek torkán”, még egy olyan Mt.-módosítást is, amely teljesen kiszolgáltatja a munkavállalókat a munkaadóknak. Országos ellenállás bontakozott ki a törvénymódosítás ellen az utcán a Momentum vezetésével, az Országgyűlésben és jogi területen pedig az ellenzék parlamenti pártjainak együttműködésével. Ez azonban csak részsiker, 2022-ben kormányváltásra van szükség, hogy „megerősíthessük a munkavállalók és a szakszervezetek jogait” – mondta az ellenzéki politikus.
A parlament 2018 végén fogadta el a munka törvénykönyvének az ellenzék által „rabszolgatörvényként” emlegetett módosítását, mely miatt öt parlamenti ellenzéki párt az Ab-hez fordult. A testület idén április 30-án tette közzé mulasztásos alkotmánysértést megállapító döntését, melyben július végéig szabott határidőt az Országgyűlésnek a döntésből fakadó jogalkotási kötelezettségei teljesítésére.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
