A koronavírus-járvány második hulláma, amely az idei első negyedévben érte el a csúcspontját, hatalmas pusztítást hagyott maga mögött a szlovák munkapiacon, az átlagbérek ennek ellenére több ágazatban is tovább emelkedtek. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?
„Az idei első negyedévet a járvány második hulláma uralta, jelentős visszaesést okozva a munkapiacon, az egyes ágazatok között azonban látványos különbségek voltak. Míg az idegenforgalomban, a szállodaiparban és a vendéglátásban hatalmas pusztítást okozott, az iparvállalatok megtalálták a módját annak, hogy a járvány tetőzése idején is fenntarthassák a termelésüket” – nyilatkozta lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.
Hogy a járvány második hulláma okozta gazdasági visszaesés miatt emberek tízezrei veszítették el az állásukat, azt a Statisztikai Hivatal legfrissebb, szerdán közzétett felmérése is igazolja. Eszerint az idei első negyedévben már csak egy olyan ágazat volt Szlovákiában, amelyben a válság ellenére is nőtt az alkalmazottak száma.
Az IT-ágazatban március végén nagyjából 3 százalékkal dolgoztak többen az egy évvel korábbihoz képest, amit az elemzők a távmunka és az online kereskedelem felfutásával magyaráznak. Ezek gördülékeny működéséhez ugyanis több számítógépes szakemberre volt szükség. Az összes többi ágazatban azonban csökkent a foglalkoztatottság.
„A járványügyi megszorítások a szállodaiparban okozták a legnagyobb felfordulást, ebben az ágazatban az idei első negyedévben csaknem 22 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma az egy évvel korábbihoz képest” – mondta el Horňák. Nagyjából 14 százalékkal kevesebben dolgoztak azonban a vendéglátásban, 10%-kal az építőiparban, 7-tel a nagykereskedelemben, 5-tel pedig az iparban és a kiskereskedelemben is.
A szállodaiparban és a vendéglátásban a járványügyi intézkedések negatív hatása a béreken is meglátszott. A Statisztikai Hivatal szerint a szállodaiparban dolgozók bruttó havi átlagbére az idei első negyedévben 13 százalékkal, 669 euróra esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az éttermekben dolgozók fizetése ugyan csak 3 százalékkal csökkent, azonban így is ez a legrosszabbul fizető ágazat, alig 532 eurós bruttó átlagbérrel. A Statisztikai Hivatal szerint az általa ezúttal vizsgált összes többi ágazatban nőtt az átlagbér. A legnagyobb növekedést, több mint 6 százalékosat, az építőiparban mérték, ahol az átlagkereset így 768 euró körül alakult. A többi ágazatban 1 és 4 százalék közötti növekedést regisztráltak. A nagykereskedelemben így a havi bruttó átlagfizetés az első negyedévben 1101, az iparban 1182, a közlekedésben és raktározásban 1029, az autókereskedőknél és -javítóknál 1054, a kiskereskedelemben pedig 809 euró körül mozgott. A legjobban fizető ágazatnak továbbra is az IT-szektor számít, 2108 eurós átlagbérrel.
Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Hogy hogyan alakul a foglalkoztatottság és a bérek növekedési üteme, az a gazdaság teljesítményétől függ. A jó hír, hogy az elkövetkező hónapokban már dinamikusabb növekedésre számíthatunk” – vallja Horňák. A Szlovák Takarékpénztár elemzőjének a szavait az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett legújabb, tavaszi gazdasági előrejelzése is igazolja. Eszerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) – a tavalyi 5,2 százalékos visszaeséssel szemben – idén már 4,8, jövőre pedig további 5,2 százalékkal nőhet. Az Európai Unió 27 tagországa közül idén így a szlovák gazdaság növekedési üteme lesz a hetedik leggyorsabb. A jó hír, hogy az idei 7,4 százalékról jövőre már 6,6 százalékra eshet vissza az állástalanok aránya is.
Szlovákia gazdasági növekedése Horňák szerint jelentős mértékben függ a legfontosabb kereskedelmi partnereink részéről tapasztalható kereslettől. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése e tekintetben is jó hírekkel szolgál. Eszerint az Európai Unió gazdasága 2021-ben 4,2, 2022-ben pedig 4,4 százalékkal bővülhet, míg a téli előrejelzésében az EB 2021-re még csak 3,7, 2022-re pedig 3,9 százalékos bővülést prognosztizált. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az uniós gazdaság várható erőteljes fellendülése a lakosság átoltottságának a növekedésével és a rendkívüli korlátozások fokozatos feloldásával magyarázható. „A munkaerőpiacnak azonban még így is időre lesz szüksége a teljes felépüléshez” – állítja Gentiloni is, aki szerint az uniós munkanélküliségi ráta idén várhatóan 7,6, jövőre pedig 7 százalék körül alakul. Az Európai Bizottság szerint a jövő év végére az összes uniós tagállam gazdasági teljesítménye visszatérhet a koronavírus-járvány okozta válság előtti szintre.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
