Az óriás kővel kapcsolatban a tudósok úgy fogalmaznak: Magyarország egyik legtitokzatosabb és legfurcsább tárgya. Hosszas vándorlás után visszakerült a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba.
Harminc évvel ezelőtt a békés megyei Kevermes határában folyó mélyszántás közben egy nagy darab követ emeltek ki a földből. Akkor még senki sem sejtette, hogy nem sokkal később a Kárpát-medence egyik legnagyszerűbb felfedezésétől lesz hangos a média. Magyarország legtitokzatosabb lelete hosszas vándorlás után visszakerült a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba, nemsokára pedig a látogatók is megtekinthetik.
A kőzetet, amelyről különböző vizsgálatok alapján kiderült, hogy egy domborműves díszítésű, feliratos kőtábla, úgynevezett sztélé, most felfedezése helyéhez közel helyezték hosszabb pihenőre. Dr. Bácsmegi Gábor, a múzeum régészének elmondása szerint a vésett motívumok, amelyek a kő palássági síkjában láthatók, leginkább a bretagne-i Ile de Gavrinis szigetén felfedezett megalitikus sírokon találtakkal egyeznek meg.
Egyes kutatók szerint a jelrendszer az őskori ember világát, az élők és holtak, valamint az akkor hitt különös erők találkozási pontjainak megjelenítését látjuk a kövön. Akár egyfajta világképi ábrázolásának is vehetők. Bácsmegi doktor viszont egyáltalán nem biztos ebben:
„Jelentésükről sajnos egyelőre nem tudunk sokat, a megbízott munkacsoport jelenleg is dolgozik a publikáción, annak megjelenése előtt én nem szívesen bocsátkozom találgatásokba. Mivel a motívumkincs párhuzamai elég távolra, a mai Franciaország felé mutatnak, kérdéses, hogy a jelentéstartalmat megőrizte-e.” – mondta a szakember.
A kőzet eredetisége Gyucha Attila és Bóka Gergely, a Munkácsy Mihály Múzeum akkori régészeinek vezetésével elvégzett természettudományi vizsgálatok során derült ki. A gavrinisi párhuzamból kiindulva a sztélé nagy valószínűséggel a késő rézkor, kora bronzkor időszakára keltezhető (Kr. e. 3500–2500). A megalit anyaga egy metamorf kőzet, a zöldpala, amely valószínűleg az erdélyi Zarándi-hegységből származik.
„A széleskörű bemutatás előtt még egy technológiai vizsgálat várható a sztélén, ez heteken belül megtörténhet. Helyszíni műszeres vizsgálatok és egy kisebb ásatás is várható még a felfedezési területen. Ennek pontos dátumát még nem ismerjük. Annyi viszont biztos, hogy a múzeum május 21-én megnyitja kapuit és onnantól látogatható lesz a sztélé is, mint az állandó kiállítás egyik gyöngyszeme.” – emelte ki a régész.
(Fotó: Bóka Gergely – Gyucha Attila)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
