Zebulon Szimentov attól fél, hogy a nemzetközi rendfenntartó erők szeptember 11-i kivonásával visszatérnek az országba a tálibok, ezért készül arra, hogy Kabulból – ahol az utolsó zsinagógát tartja fenn – Izraelbe költözzön. Régen virágzó zsidó közösség élt az országban, Herátban négy zsinagóga is áll még.
Zebulon Szimentov Herátban született, és mindeddig nem volt hajlandó elhagyni hazáját. Túlélte a szovjet megszállást, a polgárháborút, a tálibok véres uralmát és az Egyesült Államok bevonulását. A tálibok esetleges visszatérésének hírére azonban készülődni kezdett, elhagyja Kabult.
Félelme valósággá válhat, miután Washington kivonja az amerikai csapatokat, aminek céldátuma az Egyesült Államok elleni repülőgépes terrortámadások 20. évfordulója. Ezzel az USA kitolja azt a május 1-jei határidőt, amiben előzőleg, 2020 februárjában a dohai békemegállapodásban megegyeztek a tálibokkal. Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság és Ausztrália is bejelentette csapatai kivonását. Az országban jelen lévő katonai koalíció országai közül egyedül a Cseh Köztársaság tartja elhibázott lépésnek a távozást.
Történelmi távlatból nézve Szimentov elköltözése szomorú szimbólum, ugyanis 2500 éve élnek zsidók Afganisztánban. Herátban egykor több tízezren laktak, még ma is négy zsinagóga tanúskodik a zsidó közösség hagyományos jelenlétéről. A 19. századtól kezdve sok zsidó hagyta el a régiót és költözött Izraelbe, Szimentov rokonai is mind elmentek, felesége és két lánya is. Ma már ő az egyetlen zsidó Afganisztánban.
„Miért maradnék? – mondta el az AFP hírügynökségnek Kabul egyetlen zsinagógájában. – Az utolsó, az egyetlen zsidó vagyok Afganisztánban… A dolgok még rosszabbra fordulhatnak számomra. Úgy döntöttem, elmegyek Izraelbe, mielőtt visszatérnének a tálibok.”
A magát büszke afgánnak valló férfi az afgánok hagyományos köpenyét és nadrágját hordja, a fején fekete kipa, a homlokán imaszíj zsidó szokás szerint. A szovjet megszállásra úgy emlékszik vissza, mint vallási szempontból jó időszakra: „Minden vallás és felekezet hívei teljes szabadságot élveztek abban az időben”.
Ami azóta történt, az azonban nagyon elkeserítette, különösen az 1996-tól 2001-ig tartó tálib megszállás, amikor az iszlamisták át akarták téríteni: „A szégyenteljes tálib rezsim négyszer zárt börtönbe – mondta. – Kifosztották a zsinagógát, széttépték a héber nyelvű könyveket, eltörték a menórákat és elvitték az ősi tóratekercset. A tálibok számára ez itt az iszlám emirátus és a zsidóknak semmi joga nincs”.
Mindeddig mégsem akart elmenni. „Kitartottam. Mózes vallásának büszkeségét erősítettem itt – mondta, megcsókolva a zsinagóga padlóját. – Ha nem lettem volna itt, a zsinagógát már vagy tíz-húsz alkalommal eladták volna”.
Amikor 2001-ben elmentek a tálibok, Szimentov azt hitte, Afganisztán felvirágzik, de ez nem történt meg. Most már fél attól, mi vár rá a tálibok visszatértével, tudja, hogy 21 év elteltével sem változtak. „Elvesztettem a bizalmamat Afganisztánban… itt már nincs élet számomra”.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Mondo e Missione
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
