A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2021. április 27-én hirdetett ítéletet az úgynevezett „TŐKÉS kontra ROMÁNIA” ügyben, a felperes javára. Az ítélet még aznap nagy nyilvánosságot kapott a magyar és román sajtóban, a két állami hírügynökség rövid tájékoztatása révén, a tudósítások a bíróság által francia nyelven kiadott, közel félszáz oldalas indoklásra és ítéletre alapoztak.
A magyar nyelvű híradásokban is megjelentek apró pontatlanságok, ám a román nyelvűekben egyenesen súlyponteltolódások jelentkeztek amiatt, hogy ezek az ítélethez fűzött, két bíró által fogalmazott különvéleményre fókuszáltak, amely közös különvélemény az alperest mentegette. Ám az ítélet egyértelmű:
az EJEB többségi döntéssel elmarasztalja Romániát, mivel annak hatóságai és igazságszolgáltató szervei korlátozni próbálták Tőkés László ama jogát, hogy a nagyváradi képviselői irodájának erkélyére kifüggessze a két történelmi régió, Székelyföld és a Partium zászlaját.
áll a nyilatkozatban.
Április 28-i nagyváradi sajtóértekezletükön Tőkés László püspök, volt európai parlamenti képviselő, jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és jogi képviselője, Kincses Előd ügyvéd tájékoztatták a magyar és a román média jelenlévő képviselőit az EJEB döntéséről és az ügy hátteréről.
Az erdélyi EP-képviselő 2014 nyarán és 2015 telén sorra kihelyezte a székely és partiumi lobogót nagyváradi parlamenti irodájának erkélyére annak jeléül, hogy szolidaritást vállal azokkal, akiket a román hatóságok üldöznek és megbüntetnek a magyar nemzeti és történelmi szimbólumok használatáért. A két említett lobogó mellett az iroda falán azóta is ott lobog az Unió és Erdély zászlaja, valamint a kommunista címerektől megfosztott román és magyar forradalmi zászló. Ez utóbbi négy lobogó nem, de a székely és a partiumi zászló hatósági intézkedést váltott ki.
A helyi rendőrség figyelmeztette és felszólította Tőkés Lászlót, hogy ezt az engedély nélkül kifüggesztett két „reklámszázlót” vétesse le. Mivel ez nem történt meg, pereskedésre került sor, amelynek végén jogerős ítéletek születtek, s ezek helyben hagyták a helyhatósági retorziókat. Ezután fordult Tőkés László jogsegélyért az Emberi Jogok Európai Bíróságához, 2016-ban.
Az EJEB ítélete szerint az alperes által a zászlók miatt kiszabott szankciók sértik az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről nevű dokumentum 10. cikkét, amely a véleményalkotás és a szabadsághoz való jogot hivatott védeni:
Az EJEB helyt adott a két zászló kitűzésének ügyében folyamodó Tőkés László keresetének, de a felperes által benyújtott, 16 ezer eurós erkölcsi kártérítési igényt nem hagyta jóvá, azzal érvelve, hogy “az Elsőfokú Bíróság úgy véli, hogy a jogsértés megállapítása önmagában elegendő igazságos elégtételt jelent a kérelmezőt ért nem vagyoni kárért”.
Magyarán az EJEB csupán a több mint kétezer eurós perköltség megtérítésére kötelezi az ügyben elmarasztalt román államot, más jóvátételről nem rendelkezik. Ez nyilván annak is betudható, hogy a különvéleményt megfogalmazó bírák – egy román (!) és egy osztrák – váltig amellett érveltek, hogy Tőkés Lászlót semmiféle kár nem érte a román hatóságok eljárása során…
A sajtótájékoztatón egyébként elhangzott: ebben a perben a román állam a végsőkig elment a maga védelmében, a durva történelemhamisítástól a nyilvánvaló tények tagadásáig, sőt alapvető értékeket is megkérdőjelezett.
„Ezek a zászlók értékhordozók számunkra, egyebek mellett a nemzeti identitásunk, kultúránk, anyanyelvünk, közösségi jogaink, történelmünk, európai értékeink hordozói, a szabadság, az emberi jogok, a véleménynyilvánítás szabadságának a kifejezői”
fogalmazott az EMNT elnöke az irodája erkélyén lobogó szimbólumok kapcsán. Mint mondta, a román állam az intézkedéseivel és az európai bíróságon mutatott álláspontjával is megkérdőjelezte az alapvető emberi jogainkat, egyéni és kollektív jogainkat, sőt nevetséges módon reklámzászlónak csúfolta és ezáltal meggyalázta a székely és a partiumi zászlót.
Rámutatott arra is, hogy milyen cinizmussal fogalmazta meg a román külügyminisztérium azt a válasziratot, amit az EJEB-hez nyújtott be az eljárás elindítása után. Abban nemcsak a Kárpát-medence történelmét írták át, hanem még a székelység és különféle történeti régiók létét is tagadták. Mindvégig átsütött az eljárás során az az autonómiafóbia, amely a román központi és állami hatóságokat jellemzi, a nacionálkommunista rezsim bukása óta, egyfolytában. Miközben az Európai Unió államainak felében jól működő autonóm régiókat látunk.
Körkép.sk/sajtóhír
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
