A kisebbségi küzdelmek hánytatott sorsát mi sem jelzi jobban, hogy ennek az elinduláshoz is már élvekig tartó pereskedésre volt szükség. Az Európai Bizottság hallani sem akart a kezdeményezésekről, első körben elutasította azokat. Mind a Minority Safe Pack, mind a kohéziós alapokért indított aláírásgyűjtés esetében az EB és a kezdeményezők közötti per tett pontot az ügy végére. Emlékezetes: Románia az EB oldalán avatkozott be a perbe, míg Magyarország a kezdeményezők oldalán, végül az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az EB köteles tárgysorozatba venni és zöld utat adni az aláírásgyűjtésnek.
Románia azonban nem nyugodott bele a veszteségbe, és 2019 júliusában keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz azt kérve, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság azon döntését, amely jóváhagyta a kohéziós alapokról szóló aláírásgyűjtést (közismertebb nevén, a székely kezdeményezést). Ezt a keresetet tárgyalja csütörtökön, (holnapután) azaz április 29-én az Európai Bíróság.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott:
“Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Románia változatlanul szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel, és a vesztes perek sorozatából sem képes tanulni”
Ebben azért van igazság, lévén a polgári kezdeményezés elutasítása is már eléggé sértheti a demokratikus alapjogokat, de az, hogy ennek a legitimitását az Európai Bíróság döntése is megerősítette, ennek ellenére vannak, akik kötik az ebet a karóhoz, az már tényleg az Európai Unió alapértékeivel való szembeszegülés, bár nem az a típusú, ami miatt eljárásokat fognak majd indítani és hetescikkelyekznek a demokraták.
Az SZNT elnöke szerint „Románia tekintélyének is árt az ügy”, amiben szintén egyetértünk vele, tegyük hozzá: ahogy arról a Nethuszár már többször is beszámolt, a következő évek nagy kérdése, hogy miképpen szervezik át Románia a jelenlegi területi-adminisztratív felosztását – lévén nem kérdés, hogy mindez megtörténik. Lehet, hogy mindez csak egy játék lenne a román kormányok részéről, hogy alkupozíciót vívjanak ki maguknak? Ki tudja…
A Nethuszár megkereste Pesty Lászlót is, a Gerilla.hu kampányfőnökét, aki csapatával már közel egy éve szintén kemény kampányt folytat a nemzetközi színtéren, hogy miként kommentálja a hírt.
A Sign it Europe és az Írd alá kampányfelületeket irányító Pesty portálunknak úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés „nagyszerű lehetőség arra, hogy úgy Erdélyben, mint az Unió más országaiban megnyisson egyfajta párbeszédet a többségi, és kisebbségi közösségek között” – mi több, a kampányszakértő szerint az a gondolat, hogy a kisebbségi régiók plusz pénzhez jussanak, nemcsak a kisebbségi nemzet tagjai, hanem a többségiek számára is, közvetve pedig az egész ország gazdaságára is pozitív hatással bír.
“Az a gondolat, hogy az Unió kezelje kiemelt figyelemmel ezeket a kisebbségeket, illetve az ezen kisebbségek által lakott úgynevezett nemzeti régiókat, és a kohéziós alapok elosztásánál plusz pénzekkel segítse az ő életüket, nem csak nekik jó, hanem előnyös a többségi nemzeteknek is, mivel összességében az adott nemzetgazdaság, az adott ország jut ezáltal plusz forrásokhoz. Így a többségi társadalom is szedheti ennek az akciónak a gyümölcseit. Az adott nemzetgazdaság egésze jutna így addig nem tapasztalt támogatáshoz.”
–
fogalmazott Pesty László. (A portálunknak elküldött gondolatait ITT OLVASHATJÁTOK el részletesebben)
Mi is történik most?
Amikor a Nethuszár jó egy évvel ezelőtt felvállalata a székely kezdeményezés népszerűsítését, úgy fogalmaztunk: több mint aláírásgyűjtés, ez függetlenségi nyilatkozat! A valóságtól nem is jártunk annyira messze, de, ahogy arról szintén több alkalommal is írtunk már, a Románia előtt álló reformok egyik legnagyobbika, ha nem épp a legnagyobb, a területi-adminisztratív átalakítás, és a székely kezdeményezés abban segíthet, hogy ebből mi jól, vagy éppenséggel nagyon jól jöjjünk ki.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az aláírásgyűjtés sikeressége nemcsak a majdani, vagy megvalósuló vagy nem valósuló uniós törvényen múlik, hanem egy olyan politikai tőkét is jelenthet, amelynek lobbiereje ma még felbecsülhetetlen. A csütörtökön sorra kerülő tárgyalásról pedig csak annyit: az erre vonatkozó keresetet Románia még 2019-ben nyújtotta be – bőven a PSD-kormány alatt, amikor Danciláék a másik kezükkel épp az úzvölgyi huligánokat irányítgatták.
Azóta új kormány van Romániában, amely, ha nem is a szívünk csücske, de több olyan törvénymódosítással próbálkozott már, amelyek Székelyföld és a székely autonómia szempontjai szerint több mint üdvözlendőek, egyenesen támogatandóak, elég csak az ADR-k önálló jogi személyiséggé nyilvánító törvénymódosító javaslatra gondolni, amely az uniós pénzek lehívását kivette volna Bukarest kezéből.
Hogy mennyire bonyolult mindez, és mennyire bonyolult országban élünk, azt nagyon jól mutatja, hogy az említett törvényjavaslatot a legnagyobb kormánypárt képviselője, Raluca Turcan nyújtotta be, és az összes parlamenti párt támogatta – majd a legnagyobb kormánypárt által adott akkori miniszterelnök, Ludovic Orban támadta meg az Alkotmánybíróságon.
A székely kezdeményezés jelenleg 1,4 millió aláírásnál tart, a kötelezően előírt 1 milliós minimum helyett. A szintén kötelezően előírt, minimum 7 országban teljesítendő kvóta helyett 10 ország „zöldült be”, azaz – történjen bármi is, a székely kezdeményezés eredményes és érvényes. Ugyanakkor, a brüsszeli bürokratákat ismerve, lehet, hogy mindez még nem elég – épp ezért, aki teheti, és nem írta még alá, az sürgősen pótolja ezt, terjessze az igét barátai körében, és főleg a külföldre szakadt diaszpóra soraiban – annyian vagyunk erdélyiek szerte Európában, hogy akár új országot is alapíthatnánk valahol…
Hát, akkor alapítsuk meg, teremtsünk a semmiből egy új világot!
Nethuszar.ro
Forrás:magyarellenesseg.com
Tovább a cikkre »
