Katolikus szervezet: világszerte fokozódik a vallásszabadság korlátozása

Súlyos mértékben fokozódik világszerte a vallásszabadság korlátozása, az emberiség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség a jellemző – állította kedden Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű, pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet.

File:Kirche in Not logo.svg - Wikimedia Commons

A dokumentum szerint a világ 62 országában a vallásszabadság „nagyon súlyos” megsértését állapították meg, ezek összlakossága közel 5,2 milliárd fő. Az említett államok csaknem fele Afrikában fekszik.
   
A nyugat-afrikai Nigéria mellett az üldözések négy ázsiai országban: Kínában, Indiában, Pakisztánban és Bangladesben a legsúlyosabbak – derül ki a jelentésből.
   
A témáról legutóbb, 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban jelentősen súlyosbodott, és csak kilencben állapítottak meg bizonyos fokú javulást.
   
A vallásszabadságot a többi között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, mely a Közel-Keletről az afrikai országokba helyeződött át. Negyvenkét államban komoly megtorlás éri azokat, akik az iszlám hitről kereszténységre térnek át – emelte ki a jelentés bemutatóján Waldemar Cislo atya, a Szükséget Szenvedő Egyház lengyelországi részlegének igazgatója.

ks. prof. dr hab. Waldemar Cisło - Katolickie Radio Zamość

Hírdetés

Cislo atya – radiozamosc.pl   

Cislo atya kitért a vallási alapú üldözések európai terjedésére is.

Franciaországban az utóbbi években 90 százalékkal nőtt a keresztény kultuszhelyeket érő támadások száma.

Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el. A jelentésben rámutatnak arra is, hogy Nyugaton a nemzetközi dzsihadista hálózatok kibertechnológiát használnak híveik toborzása, radikalizálása érdekében, valamint a terrorcselekmények elkövetéséhez is.
   
A Nyugat egyúttal elutasítja azokat az állami korlátozásokat is, amelyek a radikalizálódást segítik, például a vallások békés együttélésére növelő iskolai hittanoktatásét, amelyet egyre több országban kiszorítanak a tantervekből – szögezik le.
   
A jelentés kitér arra is, hogy a vallási kisebbségeket sok helyen a koronavírus-járvány terjesztésével vádolják, például Kínában, Törökországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Nigerben a járvány alatt erősödött a korábbi előítéleteken alapuló kirekesztés egyebek mellett az orvosi segítségnyújtás és az élelmiszer-ellátás terén.
   
A járvány komoly következményekkel járt az emberi jogok, a vallásszabadság terén, például Kínában korlátozták a vallásgyakorlást, zárolták a szertartásokat közvetítő honlapokat is.
   
A jelentés készítői úgy vélték, hogy mások mellett az Egyesült Államokban és Spanyolországban aránytalan volt a vallási szertartások korlátozása a gazdasági vagy rekreációs tevékenység szabályozásához képest.
   
Az iszlamista terrorszervezetek, az al-Kaida, az Iszlám Állam, a Boko Haram a járványt a „dekadens Nyugatot” érő istencsapásnak állították be, a radikálisok sok területen átcsoportosuláshoz, fegyverkezéshez, új struktúrák építéséhez használták ki a pandémiát – mutattak rá a segélyszervezet jelentésében.
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »