Így vonult fel az orosz haderő az ukrán határ közelében (videók)

Így vonult fel az orosz haderő az ukrán határ közelében (videók)

Ismét veszélyesen közel állunk az ukrán válság eszkalálódásához, ráadásul a rengeteg dezinformáció és álhír sem segít lenyugtatni a kedélyeket. Az internetet az elmúlt napokban ellepték a katonai menetoszlopokról szóló hiteles vagy kevésbé hiteles videók, mi az előbbiekből gyűjtöttünk össze párat. Az oroszok jelentős haderőket vontak össze Ukrajna északi határainál és a Krím-félszigetnél, így ha háborúra kerülne sor, Ukrajna aligha tudna két fronton is helyt állni.

A sajtóban megjelent információk szerint az orosz-ukrán határnál és a Krím-félszigetnél összesen 80 ezer orosz katona fejlődik fel. A Daily Mirror közlése szerint 107 ezer katonáról, 1300 tankról, 3700 drónról, 1300 ütegről, 380 rakéta-sorozatvetőről van szó. Josep Borrel (az oroszországi látogatása során alaposan megszégyenített) uniós külügyi vezető szerint az orosz katonák valódi száma 150 ezerre tehető.

A brit Daily Express lap által összegyűjtött videók egyikén látható, ahogy katonák harctéri szállítására használt 8×8-as meghajtású páncélozott járművek és más teherautók vonulnak.

Egy másik felvételen tankok sora látható, a kép állítólag Maszlovkán, az ukrán határtól mindössze 300 kilométerre készült. A Portfolio.hu közlése szerint a fotón T-72B3 harckocsik láthatók, amely az ötven ével ezelőtti legendás harckocsik 2010-ben felújított változata.

ржд, 18.04.21 pic.twitter.com/M2zBDspwRQ — IgorGirkin (@GirkinGirkin) April 18, 2021

Egy másik videón vasúton szállított önjáró lövegeket kaptak lencsevégre, méghozzá a Krími-hídon.

Russian military equipment on the Crimean Bridge. 2S19 Msta-S self-propelled howitzers, various trucks, BMP-3 IFVs. 29.03.21 pic.twitter.com/c4W2aNqp5M — Status-6 (@Archer83Able) March 31, 2021

Hírdetés

Egyes források szerint Sz-400-as rakétavédelmi rendszereket és 9K720-as Iszakander ballisztikus rakétákat is a térségbe vezényeltek az oroszok, bár ennek valóságtartalmát még nyugaton is vitatják.

Az orosz és amerikai médiában az orosz és amerikai szándékok alapos lesarkításából űznek sportot, természetesen a másik felet állítva be agresszornak, provokátornak.

Túl nagy az ár a hozadékokhoz képest

A feszültség könnyen vezethet nyílt konfliktushoz, ám egyelőre a legtöbb szakértő úgy véli, hogy sem Oroszországnak, se Ukrajnának nem állhat érdekében egy háború. Oroszország egy támadással nem csak okot adna a NATO felélesztésére, de lemondana egyébként jövedelmező európai projektjeiről. Ukrajna pedig – pedig bár jelentős fejlődésen ment keresztül – nem rendelkezik elég haderővel az orosz támadás feltartóztatására.

Ukrajna 2019-ben GDP-je 3,2 százalékát fordította hadi kiadásokra, szemben a 2014-es 2,2 százalékkal. Jelenleg 255 ezer katonával rendelkezik aktív szolgálatban, további 900 ezer fős tartalékot tud mozgósítani. Ukrajna a 13. legtöbb harckocsival rendelkező ország. Ez azonban önmagában messze nem elég.

Oroszország a becslések szerint 60 milliárd dollárral többet költ haderőre Ukrajnánál, számbeli fölénye pedig több, mint egyértelmű. Ennek ellenére az oroszok mozgástere a nemzetközi viszonyok miatt eléggé behatárolt. Kelet-Ukrajnában hivatalosan nincsenek jelen, és ennek a látszatnak fenntartása miatt Ukrajna elvileg jó esélyekkel lenne képes visszafoglalni a Donyec-medencét – nagy árat fizetne érte, de sikerülhet.

Ugyanakkor Ukrajna összeroppanna, ha az oroszok egyszerre indítanának offenzívát a Krím és az északi határ felől.

Egyelőre azonban még mindig csak erőfitogtatást látnak a szakértők az ukrán és orosz csapatmozgások hátterében, amolyan félelemkísérletet. Azt azonban szintén leszögezik, hogy nem Kijev dönt a helyzet további alakulásáról, hanem leginkább Moszkva.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »